Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

lála után publikálták a hagyatékát feldolgozó kötetben: Révhelyi Elemér: Fellner Jakab életműve a kezdetektől az 1760-as évekig. A Magyar Tudományos Akadémián 1972. szeptember 25-én tartott felolvasó ülés kéziratának részlete. In: Révhelyi Elemér munkássága. Bevezető, a kéziratot sajtó alá rendezte és a hagyatéki anyag kataszterét készítette: Haris Andrea. Tata, 1988. 11—33. 16 Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár több könyvkatalógust is őriz a 18—19. századból, de legtöbbször pontos beszerzési év, illetve possessori bejegyzés nélküli könyvekkel találkozunk. I Iosszú, fáradtságos, és szerteágazó kutatómunka eredménye lehetne ezeknek abból a szempontból történő feldolgozása, melyből egyértelműen kiderülhetne, melyek voltak azok a kötetek, melyek Fellner idejében már biztosan a könyvtár állományába tartoztak, s így ízlésformálódásában szerepet játszhattak, illetve melyeknek illusztrációit az építtető mintaként követendőnek szabhatta meg számára a különböző építkezéseknél. 17 E vélemények elsősorban Kapossy János, illetve Voit Pál tanulmányaiban kapnak hangot. 18 A cseklészi Esterházy-kastély átépítése, illetve a móri Lamberg-kastély megtervezése. 19 Meg kell hozzá oldani a vár vízellátását, amit Tümmler György és fia Henrik másfél év alatt, 1767re nag)' technikai bravúrral meg is valósítanak, a vár lakosainak életminőségén is klasszisokkal javítva ezzel. 20 Róka 1776. (2. jegyzetben i. m.) 63. 21 Révhelyi Elemér: A veszprémi vár épületei. = Magyar Építőművészet, 2. 1953. 52. 22 Róka 1776. (2. jegyzetben i. m.) 65. 23 Fellner ekkor már Esterházy Károly udvari építészeként dolgozik, s a veszprémi püspöki palotával párhuzamosan olyan fontos épületek tervezésével foglalkozik, mint az egri érseki palota (átépítés) és a líceum, illetve a tatai és a pápai plébániatemplomok. Érthető, hogy nem tud minden építkezést személyesen felügyelni, így alkalmas segédeket keres, akik a kivitelezést vezetik a távollétében a különböző helyszíneken. Veszprémi megbízható embere Ilausensteiner Vencel. 24 A korai kutatás Fellner egyéni stílusjegyének vélte, de később kiderült, hog)' Magyarországon Blondel művei révén vált népszerűvé ez a franciában „porté cochere en niche" elnevezésű motívum. így vélekedik Voit Pál: A francia barokk művészet jelenségei Magyarországon. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1975. 470. 25 Valaha Aurórát ábrázoló freskódísz és Koller jelmondata az „Aut bene, aut nihil" felirata díszítette, melyek az épület belső díszítését is végző Cimbal művei voltak. Mára az időjárás viszontagságainak következtében az enyészeté lettek. 26 Wien, IIofkammerarchiv, Ung. Kamerale 95. ex. Sept. 1776. Conscriptio Cameralis I. Dominii Weszprimiensis Sede Vacante Episcopatus Weszprimiensis 1773, készítette Magyarossy Ferenc. Fénymásolata: Veszprémi Érseki Levéltár, [továbbiakban VÉL] Archívum Kolleriánum, fasc. 20. Fordította és publikálta: Körmendy József: A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak összeírása az 1773. évi széküresedés idején. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17. Veszprém, 1985. 333-351. 27 Eredetije megtalálható: MOL A 39 3110/773. 28 VÉL a 49/16. Készítője valószínűleg Rozsos Pál. A függelékben eredeti német nyelvű szövegét adjuk közre. 29 VÉL b 49/8. Rationes Paratarum Pecuniarum inclyti Dominii Vsprim de'Anni 1769 et 1770. Ebből kiderül, hogy a szóban forgó években a püspök bevételeinek 35-40%-át fordítja rezidenciájának felépítésére, kb. 5—7-szer annyit, mint amennyit saját személyes kiadásaira. 30 Ezek freskóit a 19. század végén átfestették, s ezt a szakirodalom eddig Steiner Rudolfnak tulajdonította. A vesztibül restaurálását nemrég elvégző Král Éva szerint azonban Storno Ferenc beavatkozásáról van szó. 31 Divald Kornél: Magyar művészettörténet. Budapest, 1927. 141. 32 Kapossy János: A magyarországi barokk európai helyzete. = Magyar Művészet, 7. 1931. 25. 33 Mestere ismeretlen. 34 1896-ban ezt oldalra helyezték, s a főoltárra Szoldatits Ferenc Szűz Máriát, Szent Imrét és Árpád házi Boldog Margitot ábrázoló képét tették. (A képeket készítette: Igaz Rita.)