Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Igaz Rita: A veszprémi püspöki palota és interiurjei az építéskorabeli leltárak tükrében

építkezés befejezése érdekében, mellékelve Fellner költségtervezetét.7 A királynő az interkaláris jövedelmek terhére engedélyezi is az építkezés folytatását, s ennek az intervenciónak a következtében a palotát 1776-ban fel is szentelhetik. Az utódot Pészaki Bajzáth Józsefet 1777-ben iktatják be hivatalába, mikor is újabb felmérés

28 készül a palotáról és ingóságairól. Az épületre vonatkozó forrásaink egyébként igen gyérek: alaprajz — Fellner legtöbb művéhez hasonlóan — ez esetben sem maradt fenn; az építkezésben közreműködőkről az ismert levelezésben alig találunk felhasználható adatokat; a palota építésének időszakára vonatkozó számadáskönyvekből mindössze az 1769/1770. évi áll rendelkezésünkre.

2

'

1 A kortársak leírásai is csak nagyon szűkszavúan említik a palotát. Ezért is oly becsesek számunkra ezek a leltárak, melyek közül az utóbbi — a függelékben közreadott — már az épület teljes elkészülte utáni állapotot tükrözi, s alapvető forrásul szolgál a helyiségfunkciók, helyiségfűzés, illetve a berendezés szempontjából történő ismertetéshez. (Ennek során nem az inventarium által követett, hanem a mai gondolkodásmódunknak jobban megfelelő sorrendben említjük a helyiségeket, de a könnyebb eligazodás érdekében zárójelben a beazonosítást segítő számot is feltűntetjük.) A főbejáraton keresztül az épületbe lépve háromszakaszos csehsüveg boltozatos, stukkódíszes előcsarnokba jutunk, ahonnan jobbra jól megvilágított, harmonikus faltagolású, szintén stukkódíszes, hárommenetes, kovácsoltvas korlátos kényelmes lépcsőház nyílik (1. kép), mely az emeleten finom rokokó növényi ornamentikájú freskódíszes vesztibülbe (Nr. 15.) torkollik. (2. kép) Ebből a központi helyiségből az épület szárnyaiba, illetve a nagyterembe egyaránt beléphetünk. A nagyterem (Nr. 4.) az épületnek — a kápolna mellett — legreprezentatívabban kialakított helyisége, s mint ilyen igényli a középrizalitban való elhelyezést, a piano nobile szint helyiségeihez viszonyított majdnem kétszeres belmagasságot és a kihangsúlyozott díszítést, mely ez esetben freskótechnikával készült. Az oldalfalakon, festett architektonikus keretben várábrázolások (Sümeg és Veszprém vára) jelennek meg,''" míg a párkány és a festett attikafal fölött a tükörboltozatos mennyezeten a Nap és a Négy Évszak allegorikus ábrázolásai láthatók. (3. kép) Az eleinte Divald Kornél

11 által Maulbertschnek tulajdonított freskóról Kapossy János mutatta ki, hogy valójában Johann Cimbal bécsi festő alkotása, csakúgy, mint a kápolnáé is.''

2 A helyiség eredeti berendezését a leltár szerint 30 nádból készült szék alkotta, melyek a kor szokásainak megfelelően a falak mellett sorakoztak. A nagyteremből az északi szárny felé indulva a kávészalonba (Nr. 3.) jutunk (4. kép), amely a szomszédos püspöki ebédlővel (Nr. 16.) való összeköttetést és annak funkcióbeli kiegészítését is biztosította, s egyben az átvezetést a püspök magánlakosztályához. Falait tölgyfa burkolat borítja, melynek szerves részeit alkotják az ajtó- és ablakkeretek, illetve az ablakok között elhelyezett, szintén tölgyfából faragott, márványlappal borított konzolasztal és a vele egybeépített tükör. Különös dekorációját 74 db, zömmel táj-, illetve városábrázolásokat, zsánerjeleneteket, illetve allegóriákat mutató, a boiseriebe illeszkedő, faragott keretben elhelyezett rézmetszet adja. Ezek közül számos nívós Rubens, Poussin, Watteau festmény nyomán készült kép is van, melyek tulajdonosuk európai szintű műveltségét voltak hivatva reprezentálni. E szalon a piano nobile többi helyiségéhez hasonlóan stukkódíszes tükörboltozatú és kazettás parkettájú. A szomszédos helyiség, melyet a leltár kandallós szobának (Nr. 2.) nevez, hasonló kialakítású, s a püspök lakosztályának, tehát a magánszférának a fogadóhelyiségét képezi. Itt 46 db, kizárólag vallási témájú rézmetszetet találhatunk. Mellette, az épület északkeleti sarkán, az enfilade utolsó helyiségeként alakította ki Fellner a püspök hálószobáját (Nr. E), mely — az inventarium szerint — méretéhez képest igen sűrűn bútorozott volt. A komornyik szobáján (Nr. 19.), vagy a kandallós szobán keresztül, illetve a hátsó lépcsőházon (Nr. 21.) át, juthatott a püspök sa-