Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Badál Ede: A ciszterciek 18. századi zirci rezidenciái

4. kép. A zirci apátság. Weeser-Krell, Linz, 1866 után léséhez. A szerfölött sok talajvíz miatt nag)' és nehéz alapozási munkákat kellett vé­gezniük. Ám az alapoknak - méghozzá szilárd alapoknak - csak egy részét sikerült abban az évben elkészíteniük. A következő esztendőben, 1759-ben eleinte még re­ménykedtek abban, hogy eredményesen folytathatják az új szárnyépület építését. Megfeszített munkával éjjel-nappal merték a vizet, emelték ki a vizenyős, sáros föl­det, de sehol sem találtak a további alapozáshoz kellően szilárd talajra. A szükség így arra kényszerítette őket, hog)' a fölöttébb költséges építkezés folytatásától eláll­janak. A kertet egyszerű fallal lezárták, amely mellett földalatti járatot építettek, hog)' azon keresztül távolíthassák el a pincéből a fölösleges vizet. Végül a monos­tor itt megbontott sarkát oda helyezett oszloppal erősítették meg. Ezzel a bővítési kísérlettel a zirci monostor 18. századi építéstörténete véget is ért. Beszélnünk kell még a különböző 18. századi gazdasági épületekről, építmé­nyekről. Ezeket a gazdaság fejlesztésének céljából még az 1720-as években kezdték létesíteni, hiszen a szerzetesek állandó zirci tartózkodására szolgáló ideiglenes re­zidencia, majd a végleges monostor felépítéséhez éppen úgy szükség volt rájuk, mint az apátsági templomhoz, melyet a század közepén építettek fel. Az 1720-ban Gruber Ágoston ács által az ősi halastó mellett épített vashámort nem sokkal elkészülte után megvették a ciszterciek, hogy az építkezésekhez szük­séges vasat ne messziről, Bécsújhelyről vag)' Grazból kelljen hozatni, aztán mész­égetőt építettek 1723-ra. 1728-ban már több téglaégető kemencével is rendelkez­tek. A malmot 1728-ban kezdték építeni, 1729 tavaszán már ott őrölték a gabonát. Ám a falu növekedése miatt - az 1744-ben megépült kis malom után - nemcsak 1752-ben kellett új malmot építeniük, hanem 1756-ban a megszűnt hámor épüle­tét is malommá alakították át. A serfőző építését a kőművesek 1734-ben kezdték meg. Mivel késő őszig sem tudták a munkát befejezni, a befejezetlen épületet zsindellyel befedték, hogy a fa­lakban a nagy őszi esők vag)' a hó kárt ne tegyen. A következő évben a serfőző el­készült. Október 29-én az egész konvent elment oda kóstolóra, 30-án pedig a dél­utáni litánia befejeztével a monostor konyhájának kapuja előtt a helybeli fiatalokat kínálták meg nagy vigasság közepette. Mint kiderült, a mintegy félszáz legény kö­zül alig tíz ivott sört addig életében. így némelyeknek az újfajta ital úgy a fejébe szállt, hog)' megmámorosodtak, kötekedni kezdtek, másokat meg teljesen lerésze­gedve kellett hazaszállítani. Az építkezésekhez sok deszka kellett. Ezeket nagyon megdrágította, ha Hajmás­kérről vagy Bakonybélből szállították. Ezért a régi metszőmalom helyén 1745-től a

Next

/
Thumbnails
Contents