Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony

ve a korábbi istállóval. A Szent Lénárd-szobor az utóbbi házfalban kialakított falfülkében kapott helyet. A szemben lévő telek továbbra is csak házhely megjelöléssel szerepel. Ha ház nem is állt még rajta, valamilyen építménynek, pincének kellet lennie, mivel ennek erős kőfallal történő elrekesztéséről rendelkezett az Építési Bizottság. A lerekesztések a híd keleti oldalánál történtek, s ma a Rájnis u. 12. számú ház pincéjében láthatók. Az építkezés megindult, s lényegében a tervnek megfelelően történt.'

1 A Felsőkapu-torony még 10 évig állt, de sorsa megpecsételődött. Házak közé szorítva, az egyre erősödő forgalom mellett nem maradhatott meg, 1836-ban lebontották. A lebontásra és a beépítésre vonatkozóan is kerültek elő új adatok. Eszerint a város 1836. január 19-én döntötte el - a decemberi előterjesztés alapján - a két városi torony (Halász-kapu, Felső-kapu) lebontását, és megszabta az abból származó kőanyag árverés útján történt értékesítését."' Végül a beépítés menetét a következőkben írta elő: „Helyben hagyattatván, hogy Landwehr Fridrick e szerint vezesse épülettömbjét elrendeltetett Párezer Antal eránt, az Torony vételéről szóló szerződésben, ezen Torony hajlása, egyenes két házai közt húzandó linéában már által engedve lévén, tovább is helyben hagyattatik, hogy az építés ezen egyenes vonal szerint megtörténhessen, de mindég az Építő Választmány felügyelése alatt".

56 így épült be legutoljára a torony helye. A visszabontott falmaradványokat mindkét oldalon - ésszerűen elsősorban alapfalként - felhasználták. Ezt az egyszeri gyors bontási és építési folyamatot a régészeti feltárások eredményei (Rájnis u. 11.) megerősítették. A terület végleges összeépítése ezzel befejeződött. A kibontott kőanyagot Landwehr Fridrik vette meg, de hogy az itt álló házához használta-e fel, falkutatás nélkül nem tudjuk megállapítani.

57 (11. kép) Összegzés A bevezetőben feltett kérdésre, hogy mi állt a szóban forgó helyen, milyen volt erőssége, s azt minek is nevezzük, a helyszíni kutatások, az írott források valamint a rajzok összevetése után már igen pontosan lehet válaszolni. Az 1988-1990-ben, majd 2001-ben feltárt íves védművet korábban tévesen határoztam meg. Bakay Kornél ásatását és saját feltárásaimat egybevetve elképzelhetőnek látszott egy a városfalon belül elhelyezkedő, magas kaputorony előtt álló alacsonyabb barbakán együttese. Kari Schubert rajzaiból azonban világosan kitűnik, hogy csak egy épület, a jelentékeny méretű Felsőkapu-torony nyúlt be a belváros területére, és ez nem volt azonos a 7,2 x 7,1 m külső méretű, belső pozíciós toronynak nevezett objektummal (legalábbis nem a teljessel), hanem egy szabálytalan, íves patkó alakú, külső pozíciós kaputorony volt. így ábrázolta törtvonalúnak - helyesen - Fancz Bálint 1746-ban, s ezt bontatta le a város egy évszázad múlva. Az összes adatot együtt kezelve vált végül világossá, hog)

7 miért fizettek a tornyok közül ennek felépítéséért a legtöbbet 1548-1549-ben, többször nevezték kerek toronynak, ugyanakkor nem említették külön a források. Ezen ismeretek tükrében újra kell értékelni az 1982-ben feltárt és az útburkolatban bemutatott falakat. A kutatás tehát korántsem zárult le, sőt! Korábban többször is utaltam a kutatás több különböző irányba, így a levéltári források irányába történő kiszélesítésének fontosságára, mint a komplex munka egyik alappillérére.

58 A Felsőkapu-torony feltárásának jó példájával tudom ugyanezt bizonyítani s újra megerősíteni.