Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony

A kőszegi Felsőkapu-torony kutatása B. BENKHARD LILLA Kőszeg mai városképe híven megőrizte egykori szerkezetét. A valamikor három fő részből álló település belső magját az erődített belváros alkotta, melyet délről a Magyar, északról a Német külváros vette körül. A kicsiny, fallal, tornyokkal és vizesárokkal kerített belváros területe (6,5 hektár) alig, de még házainak száma is csak csekély mértékben változott a későközépkor óta. A város sorsa, élete és védelme a kezdetektől egybefonódott az északnyugati sarokban már a 13. században felépült földesúri várral.

1 Ismert tény, hogy csak egy védelmi rendszer létezett, amely egyszerre foglalta magába a várat és a várost. Nem volt külön várostrom városostrom nélkül, ezt mind a falak és erődítések kiépítése, mind pedig a védelem szerkezeti felépítése és működése bizonyítja.

2 A védelem súlypontja mindig is a falakkal körülvett városra esett, a várnak csupán mint végső menedéknek volt szerepe. Jó példa erre az 1289-es ostrom leírása,' valamint Jurisics Miklós I. Ferdinándhoz írt levele.

1 Ebben az összefüggésben természetes lenne a legsérülékenyebb láncszemnek, a kapunak megerősített védelme. Lényegében a város piacterét és legfontosabb épületeit (vár, városháza, templom) érintő főútvonal mellett kialakult, szabálytalan négyszög alakú településnek két kaputornya volt, a déli oldalon az ún. Alsókapu (Unteres Stadttor),

5 az északi oldalon - a vártól keletre - pedig az ún. Felsőkapu (Oberes Stadttor) vagy Ausztriai-kapu." (1. kép) Kérdés, vajon volt-e megerősített védelme a mára már elpusztult kaputornyoknak, vagy csak az a két négyzetes épület állt, melyekről az 1980-as évek végéig tudtunk. Kétségtelen, hogy kettőjük közül az 1880-ban lebontott Alsókapu volt a fontosabb, feltehetően a legkorábbi torony, bár pontosan keltezni ma sem tudjuk.

7 Jelentőségét növeli, hogy az ostrom előtt a város egyetlen szekérforgalomra is alkalmas tornyaként ismeri a szakirodalom." Vezető szerepét mindvégig megőrizte. A város déli oldalának védelme nem témája e cikknek, ezért itt kizárólag az északon álló Felsőkapu-torony feltárásának bemutatására szorítkozom.'' Mielőtt a tárgyra térnék, röviden tekintsük át a képi- és írott forrásokat abból a szempontból, hogy látjuk-e, s ha igen, milyennek látjuk bennük az 1836-ban teljesen lebontott kaputornyot. A képi- és írott források valamint a korábbi kutatások Az eddig ismert ábrázolások közül a korai 16-17. századi metszetek (Erhard Schön fametszete és Peter Zimmermann rézkarca'") képi toposzaik és sematikus megjelenítésük miatt nem alkalmasak az összehasonlításra. A fametszet készítője aligha járt Kőszegen. Bár Zimmermann rézkarca már közelebb áll a valósághoz és