Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Üvegablak csináló, Sárváron 1559 telén Sombory Gergely levele szerint az általa leküldött tisler-rel és az ablakjártóval dolgozott. (Komáromy 1911. 465. - idézi: H. Takács 1957. 43.) Üvegablak gyártók 1522-ben a sárvári várban dolgoztak. (Érszegi 1978. 114.) Üveggyártó, Keresztúron 1560-ban az ottani ablakokon dolgozott (Nádasdy-lt. B. 1522. Miss. János deák, f. 9.) Üveggyártó, soproni 1628-ban a hegykői udvarházon dolgozott. (H. Takács 1970. 196.) Üveggyártó Uradalmi mester lehetett, 1550 őszén Pápán dolgozott. (Nádasdy-lt. B. 1539. Miss. Pernesyth, f. 37.) Vince, bécsi kőművesmester 1552-ben Winche, Andre Vincentius néven, megnevezett legényeivel Sárváron dolgozott és valószínűleg olasz volt. (Nádasdy-lt. B. 1542. Miss. Sennyey F., f. 276. és B."l557. p. 84, 204. - idézi: Tóth M. 1974. 223.) Vince, kőfaragó 1551-ben szerepel Sztenicsnyák vára elszámolásaiban, az ott dolgozó olasz mesterek között. (Nádasdylt. B. 1563. III. 252.) Walner, Joannes. Kőművesmester A bécsi udvari kamara 1672-ből származó iratai szerint az akkor már néhai mester örökösei 200 forintot követeltek a kivégzett Nádasdy Ferenc megrendelése alapján Sárváron és Kapu várában végzett munkája után. (Badál Ede: Művészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből. 8. = Ars Hungarica, 4. 1976. 124. No. 1171.) Wolfgang, olasz kőműves 1551-ben szerepel a Sztenicsnyák várában dolgozó mesterek között. (Nádasdy-lt. B. 1563. III. 9.) Künstler und Meister bei den Bauarbeiten der Batthyány-Familie im 16. und 17. Jahrhundert Tibor Koppány Eine weniger erforschte Epoche der ungarischen Kunstgeschichte ist das 16.-17. Jahrhundert. Der Grund hierfür besteht in erster Linie darin, dass ein bedeutender Teil des damaligen Landes in der Mitte des 16. Jahrhunderts vom Osmanischen Reich besetzt wurde, nachdem das Heer des Sultans Soliman 1541 die Hauptstadt Buda einnahm, damit fand das mittelalterliche ungarische Königtum ein Ende. Der Ostteil des Landes, Siebenbürgen, wurde zu einem lehnspflichtigen Fürstentum der Türken. In den westlichen und nördlichen Landesteilen, die seit 1526 unter der Herrschaft der Habsburger standen, ging das Leben auch unter den fortwährenden Kriegszuständen weiter, genauso die Mäzenatur, die sich dem Geschmack der einander ablösenden Zeiten anpasste, die Architektur inbegriffen. Die Zentren waren die Adelshöfe, ihr Vorbild aber Wien, Sitz der Habsburger, die zugleich auch den ungarischen Königstitel trugen. Im Laufe des 150 Jahre währenden Krieges mit der türkischen Macht wurde nicht nur das Land verwüstet, der ständige Kampf hinderte auch die Bauarbeiten, das