Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Sombory G., f. 39-40. és B. 1558. p. 200.) 1560. július 3-a előtt Sárváron halt meg. (Uo. Mind a két adatot idézi H. Takács 1957. 43.; Tóth M 1974. 235. és 272., 185. jegyzet.) Pocallo, Jacopo (Jacomo). Bécsi kőművesmester 1556 és 1561 kőzött dolgozott kőműveseivel Nádasdy Tamás nádor Francisco da Pozzo által tervezett bécsi házának építésén. (Nádasdy-lt. B. 1524. pali. 4. f. 34. Kövér Márton levele Nádasdyhoz, valamint B. 1540. Miss. Pocallo J. olasz nyelvű levelei Nádasdyhoz, f. 1-5., 1556-1560. A bécsi ház építésével kapcsolatban nevét és szerepét említi: Tóth M. 1974. 218.) 1556 júliusában jelezte Sárkány Antal, hogy elkészültek a földszint falai (Uo. B. 1541. Miss. Sárkány A. f. 137.), októberben már boltoztak. (Uo. B. 1515. pali. 10. p. 1.) Közben Pozzoval, Nádasdy nádor megbízásából Pápán járt, az ott folyó palánképítési munkák felülvizsgálatára. (Uo. B. 1524. pali. 4. f. 8., 34.) 1557-ben „Jakab mester a keomyes" és emberei a bécsi ház emeletét falazták és ott boltoztak. (Uo. B. 1515. pali. 10. p. 3., 5.) 1559 végén Jakab mester befejezte a vakolást és a burkolást. (Uo. B. 1551. Miss. Udvardy György, f. 16., 17.) 1559 és 1561 között a faragott kő ajtó- és ablakkereteket helyezték el, lépcsőt építettek, miután a tető és annak cserepezése elkészült. (Uo. B. 1515. pali. 10. p. 12., 19.; B. 1551. Miss. Udvardy Gy., f. 26., 28., 35., 41.) 1561. november végén jelentette Udvardy György házgondnok, hogy a bécsi ház elkészült, „az olazokat ys chak ma bochatom el ynnen". (Uo. f. 43.) Pozzo, Francisco da. Architectus A Sárváron dolgozók közt több alkalommal említett Franciscus királyi építész vele azonosítható. (Nádasdy-lt. B. 1558. p. 82., 100. - idézi: H. Takács 1970. 148.) 1554-ben Joannes Maria Speciecasa levelében arról értesítette Nádasdy Tamást, hogy „Lékán ki van tűzve Francisco da Pocho (Pozzo) tervének rajzolata" (Détshy 1994. 231.), az ottani középső vár tervezője tehát Pozzo volt. 1555-ben azt írták Nádasdynak Bécsből, hogy „dominus Franciscus Architectus" számára átadták utasításait, ő azonban Pápára ment a tervei alapján ott készülő palánk ellenőrzésére. (Nádasdy-lt. B. 1524. pali. 4. f. 8.) 1557ben a tervezett bécsi ház építéséhez a Pápán dolgozó „Dominus Franciscus de Poczo Architectus" személyét javasolják (Uo. B. 1524. pali. 4. f. 34.), Francisco mester néven egyébként 1556-tól szerepel a bécsi ház tervezőjeként. (Uo. B. 1515. pali. 10. p. 1. és B. 1541. Miss. Sárkány A., f. 137., valamint B. 1543. Miss. Sennyey F., f. 298.) Az 1558-ban szereplő „Dominus Magister Franco Architectus", akit Sárvárról kísértek Bécsbe, szintén ő lehetett. (Uo. p. 95/b. - működésére: Koppány Tibor: Francisco da Pozzo „architectus regius" és köre. Adatok a magyarországi várépítés 16. századi történetéhez. = Műemlékvédelem, 28. 1984. 1-16.) Pusperger, Joannes. Bécsi ácsmester 1550-ben Kapuban és Lékán dolgoztak az emberei, akik közül hetet elküldtek. Maga a Puhperger néven említett mester Nikolsburgban volt akkor. (Nádasdy-lt. B. 1537. Miss. Németh Kristóf, f. 1.) 1552ben Sárvárott dolgozott (Uo. B. 1557. p. 84.), Sennyey Ferenc ezévi levelében „puperhöl" néven szerepel (Uo. B. 1542. Miss. Sennyey F., f. 241.), 1554-ben Sennyey levelében pedig „Pwpwehol" mesterként. (Uo. f. 121.) 1557 nyarán betegsége miatt a felsővár fedése még hiányzott (Uo. B. 1544. Miss. Sennyey F., f. 110.), szeptember 18-án pedig már azt jelentette Sennyey, hogy „Pwperhelt el wette az úristen, el temették". (Uo. B. 1544. f. 114.), hagyatéka és szerszámai Sárváron, Lékán és a nádor bécsi házánál van, ahol szintén ő és emberei végezték az ácsmunkát. (Uo. B. 1558. Vegyes, p. 1.) Rava, Giovanni Battista. Kőművesmester 1628. szeptember 12-én sajátkezű, olasz, nyelvű nyugtája szerint 642 forintot vett fel Keresztűron, meg nem nevezett munkáért. Az irat hátoldalán a „Babtista kőmies nyugtatója" felirat. (Nádasdy-lt. B. 1566. Számlák, p. 1022. - Sárvárra vonatkoztatva idézi: H. Takács 1957. 43.; téves olvasattal Raza néven, Keresztúrra vonatkozóan Tóth M. 1974. 246. és 275., 223. jegyzet.) A mester még abban az évben Sopronban elhunyt, Nádasdy Pál pedig adós maradt neki. (Tóth M. 1974. i. h.) A felvett, nagy összeg eszerint nem volt teljes munkadíja. Az utóbbi adat szerint a Nádasdy szolgálatban dolgozó Rava mester nem volt azonos az ismert pozsonyi Giovanni Battista Rava kőművessel, a győri székesegyház 1639 és 1642 közötti átépítőjével. (Levárdy Ferenc: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése. = Arrabona, 12. Győr, 1970. 96., 108-109.) Riebler, Antoni. Kőművesmester 1660-ban szerződött Nádasdy Ferenc országbíróval a lorettomi szervita templom Szent Erzsébet-kápolnájának építésére. A templomot tervező és annak építését vezető Carlo Martino Carlone 1572-ben bekövetkezett halála után Riebler vette át az építkezés teljes vezetését. (KÖH Tudományos Irattár, Kapossy-hagyaték. K. 835/65.)