Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Cserepező mester 1559-ben szerepel Nádasdy nádor bécsi házának építésén. (Nádasdy-lt. B. 1551. Miss. Udvardy Gy., f. 19.) Cserepező mesterek 1661 szeptemberében jelentik, hogy a jövő héten a keresztúri kastély kapujáig elvégzik a tető fedését. (Nádasdy-lt. B. 1532. pali. 58. f. 1.) Deimel, Georg. Lékai kőművesmester 1671 és 1674 között a helyi építőcéh legénye, az utóbbi évben már mester. 1687-ig szerepel, többek között a lékai üveghuta építőjeként. (Prickler 1998. 188.) Deimel, Matthias. Lékai kőművesmester Georg Deimel 1675-ben Lékán született fia, aki nála szabadult. (Prickler 1998. 188.) Dienner, Michael. Lékai mészégető 1662-ben a lékai építőcéh alapító tagja. (Prickler 1998. 177.) Donath, kőművesmester 1589. január 3-án Keresztúrról azt írta levelében Nádasdy Tamásnak ottani megbízottja, hogy „Donath Mesternek az sarwary kü Myesnek Bechbe meneth adotth Uram ü Naga en általam Geörwary Balyntt deák által zolgalatthyara tyzen hatt Magyar forentot Keresztthwrott." (Lymbus. Ser. III. saec. XVI. fasc. 18., vagyis „Donát mesternek, a sárvári kőművesnek Bécsbe menet adott Uram ő Nagysága én általam, Győrváry Bálint deák által szolgálatára tizenhat magyar forintot Keresztúrott.") Az adatot először a levéltári forrás megjelölésével Herzog József közölte, azonban tévesen, a következő szöveggel: „Graciol 1589-ben a Nádasdyaknak 'sárvári kőművese' volt s ez év elején Bécsbe ment." (Herzog 1927. 114.) A név téves írása alapján az adatot átvevő Pataki Vidor az általa Graciol Donát-nak írott, 1574-ben Győrött, 1581-85 között Tatán alkalmazott kőművessel azonosította. (Pataki 1931. 124.) Az ő nyomán a további szerzők a Herzog József által ugyanott közölt „Graciol (Gratiolus) Donát" címszava, illetve annak olaszos változata alapján Donato Grazioli személyével vélték azonosnak. Balogh Jolán a magyarországi késő reneszánsz építészet történetét összefoglaló munkájában Donato Graziolit az 1588-ban elkezdődött sárvári építkezés vezető építészének és tervezőjének írta, s az akkor folyó munkák közé helyezte a vár rusztikás kapuját. (A magyarországi művészet története. Főszerk. Fülep Lajos. 4. átdolg. kiad. Budapest, 1970. 217.) A műnek már az első kiadásában megjelent megállapítást a szerzőre hivatkozva a későbbiekben tényként közlik. (H. lakács 1957. 26.; H. lakács 1970. 148., 150., 234., 236., valamint az óvatosan attribuáló Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 337. és Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Budapest, 1977. 29.) A sárvári várban kutatást végző Tóth Melinda megállapította, hogy a vár rusztikás kapuja 1560-ban készült, és ahhoz a kapu melletti emléktáblán is megörökített Donato Graziolinak, aki Sárváron talán soha nem járt, nem lehetett köze. (Tóth M. 1974. 237-241., 244. és 274., 205. jegyzet) A Sárvárra és a Nádasdyak egyéb építkezéseire vonatkozó adatokban csupán az 1589-ben említett Donath mester szerepel, az 1561-ben a pozsony várban. (Herzog 1927. 114.), 1574-ben Győrött (Pataki 1931.,124.), 1581 és 1585 között Tatán (Uo.) dolgozó, mind a három esetben Graciol Donát néven szereplő és a szakirodalomban Donato Grazioli személyével azonosított mester pedig nem, a kettő csak nagyon bizonytalan feltételezéssel lehetett ugyanaz. Annak bizonyításáig annyi tudható, hogy az 1589-ben Sárváron szereplő kőművesmestert Donathnak nevezték. Efronth, lakatgyártó 1561 őszén több más mesterrel őt is Bécsbe küldték az ottani Nádasdy-ház építéséhez, húsz szekérrel. (Nádasdy-lt. B. 1522. Miss. János deák, f. 3.) Építőmester 1512-ben a sárvári várban dolgozott, Pál pap október 28-án kelt levele szerint folyton betegeskedett, legényei egyébként a boltozatok fészkeit építik. (Dl. 25.416. - idézi: Érszegi 1978. 112.) Ferenc, hegykői uradalmi kőműves 1550-ben Sárváron említik. (Belényesy 1959. II.: 165.) 1552-ben fizettek neki munkájáért. (Nádasdy-lt. B. 1557. p. 84. - idézi: H. Takács 1957. 43.; //. Takács 1970. 196.) Ferenc, kapuvári kőműves 1587-1588-ban Kapuváron és Sárváron dolgozott, kapuvári téglavelőkkel és ácsokkal. (Nádasdy-lt. B. 1544. Miss. Sennyey F., f. 21., 31. és uo. B. 1560. Számadások, p. 618.) O lehetett az a „ke mies Ferenc",