Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Andreas, gloggenhauseni ács- és asztalosmester 1552-ben írt levele Nádasdy Tamáshoz, a sárvári építkezés ügyében. (Nádasdy-lt. B. 1537. ismeretlen levélírók) 1560-ban Nádasdy Tamáshoz írott levelében kérte, hogy a sárvári ablakokhoz szükséges tölgyfát küldesse el neki, mert elfogyott a saját készlete. (Uo. B. 1550. Miss. Tischler A., f. 1.) Antal, kőfaragó 1552-ben Anthonius néven szerepel, amikor 6 tallért kap sárvári munkájáért. (Nádasdy-lt. B. 1557. Számadások, p. 84.) Antal, kőműves 1550- ben szerepel a Bécsből hozott posztó elosztásában „az Kümyes Antal" néven. (Belényesy 1959. II.: 162.) Ugyanannak az évnek a végén Lékáról jelentik, hog)' „az An thai mester" szerszámokat készíttet, amelyeket a mesterrel együtt Sárvárra kell küldeni. (Nádasdy-lt. B. 1537. Miss. Németh Kristóf, f. 3.) Ó lehetett az a kőműves is, akiért 1551 őszén Lékára kocsit küldtek. (Uo. B. 1533. pall. 1. f. 2.) Lékán ugyanis 1549-1550-ben „Magister Anthonius" építette a pozsonyi Joannes de Spazzoval azonosítható, olasz János mester által irányított ciszternát (Uo. B. 1513. pali. 15. p. 15., 17.), és 1550. november lien távozott Pozsonyba, tehát ő is oda való lehetett. (Uo. B. 1513. pali. 15. p. 24.) 1560-ban „Magistro Antonio muratori"-nak fizettek Sárváron. (Uo. Számadások, 1562-1670. - említi: H. Takács 1957. 43.) Az e néven szereplő kőműves vagy kőművesek feltételezhetően olaszok voltak. (Tóth M. 1974. 223.) 1551- ben Sztenicsnyák várát építtette Nádasdy Tamás olaszokkal, köztük szerepel többször az ottani számadásokban „magister Antonio Italo murator", famulusaival együtt, valamennyien havi 45 forint és 40 dénár fizetéssel. (Nádasdy-lt. B. 1563. III. 9.) Antonio, olasz, fürdőmester Magistro Balnei Balfiensi, vagyis a balfi fürdő mestere 1564-ben 84 dénárt kapott a fürdő költségére. (Nádasdy-lt. B. 1559. Számadások, p. 55.) Asztalos, keresztúri 1559-ben Sárvárra küldték a lakatgyártóval és az üvegessel, „hogy amy oda zükseg, mindenek mértéket wennek, it fen chinalnank" (Nádasdy-lt. B. 1546. Miss. Sombory G., f. 43. - idézi: H. Takács 1957. 43.) Ács, szalónaki 1548-ban Lékán 50 dénár áldomáspénzt kapott. (Belényesy 1959. I.: 306.) Ács, uradalmi 1623-1624-ben Hegykőn az udvarház konyháját zsindelyezte a lékai vár tartományából hozatott zsindellyel, 31 forint munkadíjért. (Hetyéssy 1967.) Ácsok, anababtisták 1548-ban Lékán dolgoztak, ahol nyolc tallért fizettek nekik. (Belényesy 1959. I.: 313.) Ácsok, iváni uradalmi mesterek 1558-1559-ben a Horpácshoz tartozó Cseri-major épületein dolgoztak. (Nádasdy-lt. B. 1558. p. 102/b. 115.) Ácsok, keresztúriak 1560 tavaszán ismeretlen helyről hozta őket Sennyey Ferenc Keresztúrra. (Nádasdy-lt. B. 1545. Miss. Sennyey. f. 134.) Augusztusra befejezték az épületek tetőgerendáinak állítását és a torony tetejét kezdték építeni. (Uo. B. 1537. Miss. Nagy Albert, f. 5.) 1561 elején jelentette Sennyey, hogy harminckétezer zsindelyt készíttetett az ácsokkal, akiket az előző év decemberében hozott oda. (Uo. B. 1545. Miss. Sennyey, f. 278.) Ácsok, Lékán dolgozók 1523-24-ben szerepelnek a vár registrumában. (Dl. 23.310.) 1556 és 1560 között is dolgoztak Lékán név nélkül említett ácsok, ahol a felső, a középső és az alsó vár tetőit építették. (Komáromy 1911. 445-475.) Ácsok, sótonyi uradalmi mesterek 1522-ben a sárvári várban a palota építéséhez gerendákat hoztak. (Dl. 26.224, 37.179, 37.327. - idézi: Érszegi 1978. 112-113.)