Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

13. kép. A duplaíves árkád része volt. A jelentős méretű elem alapján egy dupla nyílású kapuzatot kell feltételezni, erre vonatkozóan egy rekonstrukciós kísérlet történt az állandó kiállításként szereplő gótikus kőtárban. (5. kép) A faragvány töredéken megmaradtak a kapuzat homloksíkját díszítő, rácsszerűen kialakított keretezésből a rácspálcáknak a ferdén metszett végei. Ezeket a ferdén metszett csonkokat a 71.27.1 leltári számon nyilvántartott, 1971-ben, a keleti várfal vízi-kapui szakaszán előkerült faragványon is láthatjuk a keretező díszítményen ugyanabban a helyzetben. (12. kép) Ez a faragvány mutatja meg, hogy a diagonálisan szerkesztett körbefutó (a lunettás kapuban szemöldök rész, az 1971-ben talált töredék szárkő volt) rácsdíszben egy dekoratív négykaréjos díszítményt faragtak, ami szinte csipkeszerűen vette körbe a keretezést. A két helyen és két időben talált faragvány nem egy keret része volt, mert a pálcatagozatok eltérőek. Feltételezhetően az Öregtoronynak egy olyan építési terve volt, amely azt az alapelvet követte, hogy egy szinten azonos funkciójú, azonos léptékű, azonos megjelenésű nyílásokat, nyílás keretezéseket helyezzenek el. Ezen tervezési logika szerint az első szinten pásztázó, hasítékszerű, 2-3-4 ágú lőrések vannak, a második szinten ágyú lőrések, amelyeknek, szám szerint nyolcnak, azonos belső kőkerete volt - ebből hét még ma is eredeti körülményeket mutat -, a harmadik szinten a timpanonos ablakokat találjuk, fölötte a keresztosztos ablakok szintje volt. Minden olyan kőkeret, mely nem ennek a rendnek felel meg, az nem eredeti helyén van, illetve máshonnan került (később) jelenlegi helyére. Kevés, de megmagyarázható kivétel azért akad, mint például a harmadik szinten lévő ágyúlőrés és annak belső keretezése. Ennek - formai rendszerünk szerint - egy szinttel lejjebb kellene lenni, mely az északi oldalról keletre néz, védve a külső vár egyetlen, Bodrog felöli bejáratát. A lakótorony bejárati kapuja fölötti keresztosztos ablak például a timpanonos ablakok sorába „csúszott le" - a beépítési körülményei szerint a torony építésekor -, mert funkciója a belső lépcső megvilágítása volt. A déli lunettás kapu viszont egy korábbi lőrés helyére került. Aza körülmény, hog)' ennek a kapunak több eleme a domonkos kolostorból származhat, azt feltételezi, hogy a földszintig tartó építkezések idejére tegyük a déli kapu fara12. kép. Pálcatagos, duplakapuzat faragványa