Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

Lippay Miklós tézislapja, 1677. Téma: Allegória Lipót császár harmadik házasságára. Bécs, egyetem. Patrónus: Lipót császár. Johann Rauchmiller rajza után metszette Bartholomäus Kilian. Rézmetszet, 88,2 x 68,4 cm. Augsburg, Staats- und Stadtbibiliothek, Kilian B 18. írod.: Appuhn-Radtke 1988. (2. jegyzetben i. m.) 111-115. 9 Az idézet a Függelékben Nr. 1. alatt közölt levélből való. 10 Nicolaus Avancini jelentős szerepet játszott a magyar nemesi nemzettudat formálásában is, lévén, hogy Nádasdy Ferenc az 1664-ben megjelent Mausoleum királyképmásaihoz kapcsolódva vele íratta meg a magyar királyság történetét. Ld. Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest, 1973. 44-49. 1 1 A rézlemezeket több más, szintén Esterházy Pál mecénási tevékenységéhez kapcsolódó rézlemezzel együtt a fraknói várban (Burg Forchtenstein, Fürstlich Esterházysche Sammlungen) őrizték meg. Az új levonatok a bécsi Graphische Versuchsanstalt műhelyében készültek, s onnan származnak a közölt felvételek is. 12 A Trophaeum-ról legutóbb Szörényi László kisérő tanulmánya az Esterházy Pál: Az Bodogságos Szűz Mária szombattya... Nagyszombat, 1691. facsimile kiadásához (Budapest, 1995. Bibliotheca Hungarica Antiqua, 81.), 21-22., és Búzást Enikő: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben. In: Történelem - Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 411-424. 13 Az Esterházyak családfáiról: Galavics Géza: Barokk családfák és genealógiák. In: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Katalógus/

M agyar Nemzeti Galéria. Szerk. Buzási Enikő. Budapest, 1988. 22-25, kat. A.4. - A.l 1. 14 Szörényi László a 12. jegyzetben idézett munkájának 29. jegyzetében. 15 Az. egészalakos olajfestmény a fraknói vár gyűjteményében (Burg Forchtenstein, Fürstlich Esterházysche Sammlungen) található. Ltsz. B 1/50, mérete 230 x 110,5 cm, felirata: COMES LADISLAUS ESTERII

AS DE FRAKNO Aet.l5 Ano 1676. 16 Trophaeum Nr. 11., 14., 22., 29., 30., 33., 43., 48. számú portiémetszetek. 17 A Függelékben Nr. 4. alatt közölt levélben. 18 A müncheni szoborról: Schallenhofer, S. AI.: Die Mariensäule in München. München - Zürich, 1971. 19 A szobor történetét összefoglalja Roll 1990. (6. jegyzetben i. m.) 79-80.; Neuwirlh, Joseph: Prag. 2. Aufl. Leipzig, 1912. 149. és Schürer, Olio: Prag. 5. Aufl. Kultur, Kunst, Geschichte. Prag, 1943. 212. nyomán. 20 A tézislapot 1661-ben Karel Skréta rajza nyomán Melchior Küsell metszette Johann Waldstein vizsgájára. Leírja és reprodukcióját is közli Rott 1990. (6. jegyzetben i. m.) 74-80 21 A bécsi Mária-szoborról Czeike, Eelix: Wien, Kunst Sc Kultur Lexikon. München, 1976. 28. A szoborállítás hátteréről Coreth, Anna: Pietas Austriaca. Österreichische Frömmigkeit im Barock. 2. Aufl. Wien, 1982. 55. A szoborról és a róla készült egykorú metszetről lásd: Die Kunst des Barock in Österreich, Hrsg. von Günther Brucher. Salzburg/Wien, 1994. 131. (Michael Krapf). 22 A szoborról (az Esterházy Pál által is foglalkoztatott)

Johann Marlin Lerch készített metszetet 1679ben (Wien, Albertina). Reprodukálta és a szobor történetét földolgozta Birke, Veronika: Mathias Rauchmiller. Leben und Werk. Wien, 1981. 41-13. és 38. kép. A szobor története - a ma álló Szentháromság-szobor felől nézve - Geschichte der bildenden Kunst in Osterreich. Bd. 4. Barock. Hrsg. von Hellmut Lorenz. Wien, 1999. 495-496. (Inge Schemper-Sparholz) 23 Esterházy Pál jegyzékét az. Országos Levéltárból (MOL P 125, Esterházy Pál iratai, Nr. 11705.) közli: Schmeller-Kitl, Adelheid: Archivalische Vorarbeiten zur Österreichischen Kunsttopographie, Gerichtsbezirk Mattersburg, Burgenland. Wien, 1982. 46-48. 24 A boldogasszonyi kegyhely alapításáról Esterházy Pál maga számol be Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti. Nagyszombat, 1690. című munkájában, 65-69. A metszetsorozatról, az ún. Greischer-sorozatról eddig legrészletesebben Klimesch, Gertraud: Zur „Greischer-Serie". Eine Topographie für Paul Esterházy (1635 - 1713). Beiträge zur Landeskunde des burgcnländisch-westungarischen Raumes. Festschift für Harald Prickler zum 60. Geburstag. Burgenländische Forschungen, Sonderband, 13. Eisenstadt, 1994. 213-224. 25 Fazekas István: Adalékok a fraknói grófság és a kismartoni uradalom rekalolizációjához. = A Ráday Gyűjtemény Evkönyve, 7. Budapest, 1994. 126-145., ugyanott, ugyanő: Források a fraknói grófság és a kismartoni uradalom rekatolizációjához, 182-190. 26 Esterházy Pál: Mennyei korona. Bécs, 1696. 794. A fraknói vár gyűjteményében fellelt rézlemezt 1974-ben fényképeztem. A rézlemezről csak újabban készült levonat, s ezt állították ki a Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten und Mäzene. Ausstellungskatalog. Hrsg. von Jakob Perschy. Eisenstadt, 1995. Kat. V/19. Leírta: Harald Prickler. Mivel az új levonat képét nem közölték, mi a rézlemezről készült felvétel oldalfordított nagyítását közöljük. A metszet elrendezése