Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

terházy Pál ezért is vállalhatta, hogy a fiával együtt tanuló rokon tézislapjának költségeit is magára vállalja. A diák Esterházy Tamás személyét azonban az ismert genealógiák segítségével még nem sikerült azonosítanunk. Feltételezett tézislapja kompozícióját nem Rauchmiller rajzolta meg, hanem egy másik (név szerint nem ismert) festő Zágrábban, s a rézbemetszést sem Bécsben, hanem a közelebbi és gyorsabb megoldásnak tűnő Laibach/Ejubljanában készíttették el. Ebben az időszakban a város legismertebb rézmetszője Andreas Trost volt, aki főként krajnai vár- és városlátképek metszőjeként volt ismert, s e munkákban együtt dolgozott Esterházy Pál későbbi udvari rézmetszőjével, Matthias Greischerrel is. Tézislapot azonban nem tartanak számon oeuvre-jében.

55 Esterházy László tézislapja, ha feltételezésünk helyes, oly sokára készült el, hog)' közben a család megváltoztatta az ünnepélyes egyetemi vizsga tervezett s a tézislapon szereplő helyszínét. Azaz nem Zágrábban, hanem Bécsben történt az ünnepélyes, a császári kitüntetéssel letett vizsga. Hog)' erre a különleges alkalomra fölhasználták-e a Lipót császár tiszteletére készített tézislapot, nem tudjuk. Az a körülmény, hogy a tézislapból eredeti levonat nem maradt fenn, még nem szól amellett, hogy nem is készült ilyen, hiszen a tézislapok, bár sokszorosított grafikának készültek, nagyon gyakran mindössze egyetlen példányban maradtak fenn. Akár fölhasználták Rauchmiller tézislapját a bécsi ünnepi vizsgán, akár nem, Esterházy Pál, bizonyos, hogy jól megőrizte és elraktározta annak tanulságait, miképpen lehet az uralkodónak ajánlott tézislap-kompozíciót úgy átformálni, hogy az ne csak az uralkodó, de az Esterházy-család hírnevét és dicsőségét is hirdesse. S amikor, egy évtized múlva, 1691-ben újabb gyermeke, ezúttal Mihály fia készül bécsi egyetemi filozófia vizsgájára, természetesen neki is kijár a tézislap és a császári védnökséggel letett vizsga lehetősége. A tézislap kompozícióját ezúttal is bécsi művész, Jonas Drentwett rajzolta, s a sokszorosítást a többgeneráció óta rézmetszéssel foglalkozó augsburgi Kilian család valamelyik tagjára bízták.'" (15. kép) A tézislap az Esterházy-család tulajdonában maradt meg, méghozzá egy különleges és ritka hordozóanyagra, selyemre nyomtatva. Császári védnökséggel zajlott a disputa, de az ifjú Esterházy Mihály a tézislapot a még gyermek, de már magyar és római királylyá koronázott I. Józsefnek ajánlotta. O lovagol be egy diadalkapun át a kép középpontjába, allegorikus alakokkal körülfogva, s feléje indulnak az Esterházyak, Herkulestől kisérve. Esterházy Mihály áll legelöl, s hódoló ajánlását hosszú papírtekercsen tárja az uralkodó elé. Balján az antik hős, Herkules áll a bunkóval, s az egész jelenet mintha csak leképezné és honosítani kívánná a „Herkules a válaszúton" klasszikus képtípusát. Jobbra a leláncolt török rabok, a rabság és a szolgaság példái, balra viszont „Az Eszterházy hősök dicsőséges temploma" (GLORIOSA HEROUM ESZTERHAZIANORUM DÓMUS) várja a fiatal Esterházyt. Domus-nak, háznak nevezi a felirat az épületet, ám a többlépcsős talapzatra állított, oldalfalain pillérekkel és mellszobrokkal, oromzatán haditrófeákkal tagolt építmény formái és kiképzése világi funkciójú templomra, dicsőség-csarnokra utalnak. Ez a tézislap is - miként az Esterházy Pálnak ajánlott tézislap és Esterházy Lászlóé is - a család őseit és hőseit állítja példaképül a vizsgázó diák elé. Itt a régmúltból Őrs vezért és az első (még Szent István előtt) megkeresztelt Esterházyt (akit természetesen éppen Pálnak hívtak), s a közvetlen elődöket, az apát, Esterházy Pált, és a nagyapát, Esterházy Miklós nádort. Ők mind a négyen mellszoborként díszítik az Esterházy hősök templomát, ahová Pál nádor - a tézislap koncepciójának kialakítója - önmagát is odahelyezte, átadva ezzel önnön személyét az örökkévalóságnak. De emellett még igényt tartott a földi szerepre is, s ezért még egyszer megjelenik a kompozícióban. Azzal a megoldással, hog)

7 önmagának állított mellszoborként magamagát figyelheti, amint Herkules társaságában fiát a ma-