Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában

nak mint harmadik felnek: Esztergomot, a visegrádi alsóvárat, Késmárkot és Egert. E nem különösebhen ismert tárgyalásokról tudott a szerző. Ld. Gooss 1911. (25. jegyzetben i. m.) 16-30. 238 Szapolyai Jánost, aki ekkor Magyarország megkoronázott királya, a Ferdinánd-párti szerző következetesen vajdának nevezi. 239 Itt a szövegben két kihúzott szó következik: in hoc. 240 Ez a Bakócz-kápolna az egykori Szent Adalbert-székesegyház oldalánál. Ma - áthelyezve - a klaszszicista székesegyház egyik oldalkápolnája. 241 Azaz: Strigoniensis 242 A felirat közlése nem egészen pontos; az eredeti: THOMASBAKOCZ-DE-ERDEVD-CARDINALIS-STRIGONIEN(SIS)-ALMAE-DEI-GENITRICI-MARIE-VIRGINI-EXTRVXIT-ANNO-M-CCCCC-VII. Kimaradt két szó (Mariáé Virginis), viszont Gruber betoldotta Bakócz konstantinápolyi pátriárkái címét. 243 Pusztamarót; itt állt az esztergomi érsekek vadászkastélya, amelyen Ippolito d'Esté idejében építkeztek. (Horváth István-H. Kelemen Márta-Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. [Magyarország régészeti topográfiája, 5.] Budapest 1979, 269.) 244 Visegrád (Magyarország) 245 Visegrád német neve: Plindenburg 246 E hiedelem forrása a Szent Korona - a középkorban jól ismert - „angyali" eredete lehetett, amit a llartvik-legenda ihletett. Vö. Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Budapest, 1939. 62-63. 247 Caius Sallustius Crispus: Bellum Iugurthinum, 19,2. 248 Az eredetiben lapsus seribae: hanc 249 Szalatnoki Habardanecz János (Johannes Hoberdancz) 1528-ban volt portai követ. 1531 júniusa után - egy sikertelen merénylet miatt - Szapolyai János kivégeztette. 250 A budaszentlőrinci pálos kolostor, csak feltárt romjai vannak meg, ma Budapest része. 251 Nyék, Budanyék, a királyi villa feltárt maradványaival, ma Budapest része. 252 Százhalombatta (Magyarország) 253 Székesfehérvár (Magyarország) 254 Veszprém (Magyarország) 255 Balaton 256 Tihany, bencés apátság (Magyarország) 257 Tolna (Magyarország) 258 Báta (Magyarország) 259 Sárvíz 260 Mohács (Magyarország) 261 II. Lajos magyar király (1516-1526) 262 A cannaei csatára utal, amely 216-ban volt. Hannibal tönkreverte a rómaiak seregét. 263 Drávaszád (Draszád) pontos helye nem ismert. A források egyik része a Dráva jobb, a másik a folyó bal partjára teszi. Ld. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. 281. 264 Dráva 265 Villach (Ausztria) 266 Mura 267 Száva 268 Az eredetiben: Zagabriensis 269 Várasd (Varazdin, Horvátország) 270 Csázma (Cazma, Horvátország) 271 Eszék (Osijek, Horvátország) 272 Pécs, Fünfkirchen (Magyarország) 273 Siklós (Magyarország) 274 Újlak (Ilok, Horvátország) 275 Kapisztranói Szent Jánosnak az újlaki ferences templomban lévő sírja fontos búcsújáróhely volt. Ld. Népélet és jogalkotás a középkori Újlakon. Kiad. Hegedűs Antal. Újvidék, 1983.; Bálint Sándor Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994. 68-70. Újabban Andric, Stanko: The Miracles of St. John Capistran. Budapest, 2000. 276 Pétervárad (Petrovaradin, Jugoszlávia) 277 Szalánkemén (Stari Slankamen, Jugoszlávia) 278 Nándorfehérvár, Belgrád (Beograd, Jugoszlávia) 279 Nándorfehérvárt 1521-ben foglalták el a törökök. 280 Száva