Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Mikó Árpád: Magnus Gruber: Tractus Danubii (1531). Egy forrás nyomában

kapcsolatban állt a Hercules-szoborral. A sarokdarab egyik oldalán az „...VM" ligatúra olvasható, a másikon a „DOM...", közöttük egy szóelválasztó ponttal. Lehet a monstrorVM | DOMitor maradványa is. Ezt a feliratot beillesztett bronzbetűkkel írták rá a fényezett vörös márvány lapokra, ami a Mátyás-korból jól ismert reprezentációs forma. Lehetséges, hog)' egy négyoldalú, szabályos hasábból származik, amelynek minden lapján egy-egy szó volt olvasható. A kő alján csaplyuk van, tetején azonban nincs; mindkét lap illesztésre faragott, tehát további kőelemek csatlakoztak hozzá. Nehéz volna nem citálni párhuzamként azt a szintén vörös márványból való, szintén bronzbetűs budai talapzatot, amelynek csaknem kocka alakú tömbjén a „MA / TH / IA / SR" felirat olvasható, s amely valamely kisebb méretű (talán bronzból készült) tárgyat tartott. 54 Suntheim (28. jegyzetben i. m.) 296. 55 A többi forrást is idézi Balogh 1966. (2. jegyzetben i. m.) I.: 152-153. 56 A forrásokat idézi Balogh 1966. (2. jegyzetben i. m.) I.: 225-227. 57 Idézi őket Balogh 1955. (49. jegyzetben i. m.) 90. 58 Vö. Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. Budapest, 1995. 80-85. (Művészettörténeti füzetek, 23.) 59 Ankwicz-Kleehoven 1959. (9. jegyzetben i. m.) 208. 60 Analecta nova ad históriám Renascentium in Hungária litterarum spectantia. Edd. Eugenius Abel-Stephanus Hegedűs. Budapestini, 1903. 16 (Fonzio); Irodalomtörténeti emlékek, II. Kiad. Abel Jenő. Budapest, 1890. 187. (Carbo), 297. (Cortesi); Kulcsár Péter: A Corvinus-legenda. In: Mátyás király. 1458-1490. Szerk. Barta Gábor. Budapest 1990, 17-40.; Pajorin Klára: Humanista irodalmi művek Mátyás király dicsőítésére. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula, V. Molnár Gyula. Budapest, 1990. 333-361. 61 Ömich naplójából idézi: Balogh 1966. (2, jegyzetben i. m.) I.: 58. - Apponyi 1903. (30. jegyzetben i. m.) Nr. 495.; Ballagj Aladár: Buda és l'est a világirodalomban 1473-1711. Budapest, 1925. 792. sz. 62 Ld. Analecta nova ad históriám Renascentium in Hungária litterarium spectantia. Edd. Eugenius Ábel, Stephanus Hegedűs. Budapestini, 1903. 273. - Vö. Mikó Árpád: Divinus Hercules és Attila secundus. Mátyás király műpártolásának humanista aspektusai. = Ars Hungarica, 19. 1991. 149-155. 63 II. Pius pápa (Enea Silvio Piccolomini) (1405-1464), feltehetően a Cosmographia (pl. Velence 1503.) vagy a História Bohemica (pl. Róma, 1475., Bázel, 1489.) című, vagy más történeti tárgyú munkáit használta fel. 64 Sabellicus (Marcantonio Coccio) (1453-1506), valószínűleg az Enneades ab orbe condito (Velence, 1498.) című munkáját használta. 65 Volaterranus (Raffaello Maffei), talán a Commentariorum urbanorum ... (Párizs, 1511.) című művére utal. 66 Paulus Aemilius, valószínűleg a De rebus gestis Francorum című munkájáról van szó. 67 Antoninus Florentinus (Antonio Pierozzi, 1389-1459), a hivatkozott mű a Chronicon, Pars 1-3. (pl. Nürnberg, 1484, Bázel, 1491., Lyon, 1517.). 68 Johannes Nauclerus (Johann von Nauclerus, Verge, Vergenhans, 1430-1510), Memorabilium omnis aetatis et omnium gentium chronici commentarii (Tübingen, 1516) című művére utal. (Nauclerusra: jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrtenlexikon. 1—

IV, Leipzig, 1750-1751, III.: 830-831.) 69 Henricus Penia De gestis Sophi contra Turcas... (Bázel, 1515) művére utal. (Peniára: Jöcher i. m. III.: 1365.) 70 Valószínűleg Callimachus Experiens (Filippo Buonaccorsi) (1437-1496), akinek a História de rege Vladislao seu clade Varnensi (Augsburg, 1519.) című művére utal. 71 Ez alkalmasint Thuróczi János munkája, a Chronica Hungarorum lesz, amely 1488-ban jelent meg, két kiadásban is, Brünnben és Augsburgban. 72 Jacobus Fontanus (Jacopo Fontana) De bello Rhodio libri très (Romae, 1524.) művére utalhat. (Fontanára: Jöcher i. m. IL: 668.) 73 „Marthinus Berletus" nevét nem találtam meg az egyik általam ismert lexikonban és könyvkatalógusban sem. A névalak talán elírás Maternus Berler(us) helyett, akinek nyomtatott munkájáról egyébként szintén nem tudok. (Schotlenloher, Karl: Bibliographie zur deutschen Geschichte im Zeitalter der Glaubensspaltung 1517-1585. I. Leipzig, 1933. 45.) 74 Eusebius (Caesariensis) Pamphilius História ecclesiastica (pl. Strassburg, 1475/1480., Mantova, 1479., Strassburg, 1500 után stb.) című munkája lehet. 75 Ld. e Függelékben. 76 Andrea Cambini (1455/1460-1527) Libro ... délia origine de Turchi (Firenze 1529) című munkája, amennyiben ezt fedi a „Commentarius".