Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Örsi Károly: Détshy Mihály a „Tanár Úr”. A sárospataki és egri vár helyreállítása
Munkatársi, baráti beszélgetések során, kávézgatás mellett, sokat tanultunk a „tanár úrtól", mert szórakoztatón adta elő gondolatait, sok-sok derűs percet szerezve mindnyájunknak. Szakmai barátsága Koppány Tiborral, Romhányiné Rátkai Idával, Valter Ilonával, Vladár Ágival, Levárdy Ferenccel, Schönerné Pusztai Ilonával, Kissné Nagypál Judittal, Mendeléné Anda Judittal, Horváth Alice-val s később Arnóth Ádámmal, kötetlen társalgásaik, megfűszerezve Miska remek humorával, lenyűgöztek mint kezdő műemlékvédőt s emlékezetessé tette ezeket az együttléteket. Elanekdotázgatott például azon, ahogy egy egri ács hivatalos levélben megírta, hog)' az egri színház előtt fűben heverő Thália szobrát nem szereti, mert Thália szép volt - ő tudja - nem úgy, mint ez a szobor, és Göre Gábor stílusában megfogalmazta, hog) 7 ezt a szobrot tegyék „fel a magasba", valahova a színház tetejére minél előbb, ott kevésbé látható. Máskor levelet kapott a hivatal, hogy Sáska falu határában találhatnánk meg Attila sírját, mert amikor hajnalban a levél szerzője kiment „folyó ügyeit" intézni a kukoricatábla végébe, lángcsóva csapott fel a földből, amit a felesége is tud igazolni és súlyos hibát követünk el, ha azonnal nem megyünk el kiásni a sírt, ahol ő megmutatja. Amikor a műemlékek hasznosításáról beszélgettünk - és erről hivatalosan is gyakran kérdezték -, a sok lehetetlen elképzelést hallva előadta azon ötletét hogy a füzéri várromban „viperagombolyítót" lehetne csinálni, hiszen ott sok a vipera. Mint több idegen nyelvet jól ismerő ember, a nyelvből adódó lehetőségeket gyakran kihasználta a humor javára. Például Bélapátfalva kolostorának elnevezését etimológiailag úgy vezette le, hogy a szerzetesek a lapátokat megjelölték; így volt A lapát és B lapát. Amikor az utóbbit megette valaki, akkor jelentették az apátnak, hogy: Bé lapát falva. Egy elektromos ügy megoldása után nevezett el „elektromos tájkertésznek". A zene is mindig érdekelte és ebben is partnerre lelt a szomszéd szobában ülő Arnóth Ádámban, aki időnként zenével szórakoztatott minket. Soha nem ivott szeszes italt. Ez abban az időben is „súlyos hiba" volt, mert bizony az ünnepek elengedhetetlen kelléke volt a poharazás. Egyesek kicsit különcnek tartották, pedig csak autonóm egyéniség volt ebben is, aki kiállt határozottan véleménye mellett, amit akkor is megmondott, ha esetleg feletteseinek az nem túlságosan tetszett. Időnként viták robbantak ki, hog) 7 a műemlékvédelemben a bölcsész végzettségűek, vagy a műszaki képzettségűeknek kell-e dominálnia, hogy a Duna jobb partján, vag) 7 bal partján végzettek, illetékesebbek-e, ahogy akkor ezt időnként megfogalmazták. O az egyik kimagasló, kivételesen ritka példája szerintem annak, aki mind a két oldalt magas szinten képviseli. Műszaki terveket készített, műemlékhelyreállításokat vezetett, tudományos kutatásokat folytatott, könyvet és szakcikkeket írt, fordított s mindezt kitűnően. Nagyon sokan és szívesen idézzük fel őt. Nyugdíjba vonulása után meglehetősen visszahúzódott a hivatali élettől, igaz, mindig szerény volt. A tudása, derűs egyénisége tiszteletet parancsoló és példamutató ma is.
