Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

56. kép. Egyházasgerge, plébániatemplom, tabernákulum, oromrész (Feuerné nyomán) a város tabernákulumán a megfelelő eredeti kövek nincsenek meg. De az érvelés kiegészíthető azzal, hog)' két oltártöredék kerubfejes végződésén a lefelé kereszteződő szárnypár, valamint az egyiken a pihetollak kagylós tagolása szintén a Nagyrévi-tabernákulum felé mutat. Sőt, ennek lunettakeret-díszéhez áll közelebb a Rudas fürdőből való töredék is - amelynek pesti eredete a fentiek után már nem olyan magától értetődő -, függetlenül némileg eltérő stílusától.

:,K Nagyrévi tabernákuluma tehát minden bizonnyal a nyilván szintén általa megrendelt főoltárral nagyjából egyidejűleg, városcímeres párjánál korábban keletkezett. Mintegy 60 évvel ezelőtti áthelyezéséig műfaja képviselőinek szokásos helyén, az északi szentélyfal keleti szakaszában állt, nagyjából az oltárlépcsők vonalában, párjával szemben.

39 Elkészültével és a főoltár felállításával a templom liturgikus berendezésének fő része a szokásokhoz illően, de különleges reneszánsz pompával megújult. Bizonyára ezzel zárult le az a késő gótikus templomátalakítás, amelynek eredményeképpen a hosszház szélesebb lett, a szentélyrész pedig új kápolnatereket és sekrestyét kapott. Hog)- ez a befejezés mikor következett be, azon lehet vi-