Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

A két vörösmárvány tábla (47-48. kép) más formavilágú. Mintha a kemény anyag lefékezte volna a vésők lendületét. A dísz lapos, részlettelen, az alakformá­lás nehézkes, rajzos, sémákba hajló. A díszítmények esetében csak a legegyszerűbb keretmű-elemek alkalmasak ösz­szehasonlításra, éspedig többnyire a két szentségház közös vonásait szaporítva. A püspöki tabernákulum tábláján a kétszintes vázaépítmény, osztott edényfüleivel, mintha a másik művön lévők egyszerűsített változata lenne. Följebb a tagolatlan hármas levelek és a gallérok ugyanott ajobb fejezetre emlékeztetnek. A kazettás ív alján előforduló ötszirmú, rövidüléses rozettákhoz hasonlók az e fejezethez és a társához tartozó pilaszterek felső részén találhatók. A bal pilaszterén lévők behaj­ló levelű középdudora viszont a velük szomszédos vörösmárványon gyakori, rész­ben az iméntiekhez hasonló, de nem rövidülő rozettákon, míg a püspöki mű kö­zepén, ügy tűnik, csak a két tárcsán szerepel - eltérő szirmokkal. A balra eső típus, amely öt háromtagú szirmot mutat, hasonló középrésszel - és nagyban - előjön a párkányfríz jobb felén is, és ott van mindkét, tárcsában a másik vörösmárványon, ahol az ívdíszítmény hármas levélkéi szintén a püspöki műhöz - a nagy párkány szimájához - kapcsolódhatnak. A tárcsákon alkalmazott két-, illetve egyféle rozet­ta újfent jellemzi a két mű különbségét. 41. kép. Pest város tabernákuluma, jobb pilaszter, felső rész

Next

/
Thumbnails
Contents