Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

Az alsó részen a két mű díszítményei egymással alig összevethetők. Egyrészt azért, mert eredeti gyümölcsfüzérek csak a püspöki művön maradtak - a pótlások igen színvonalas, de teljesen különálló stílusú faragványok -, másrészt azért, mert a két címerkövön nemigen akad formai párhuzamosság. A pesti címert kísérő csavart, leveles bőségszarukhoz (45. kép) a leghasonlóbb formát a fölöttük jobbra eső pilaszter vázákon álló szárféléje mutatja. A bőségszaruk tartalmát, amelyre szélső leveles fürtök, a peremre kihajló és a gyümölcsökre feltapadó levelek jellemzők, ugyanezen pilaszter megfelelő díszével alig lehet öszszevetni, mert ennek épp a fő részlete kipótlás. A szélső fürtök és a peremre kihajló levelek mindenesetre ott vannak rajta - eltérő formában. Gyümölcsökre tapadó levelek vannak a másik mű alsó részén is, természetesebb helyzetben. Feltapadó levelek a többi említett jellemzővel együtt aránylag hasonló formában ugyanannak bal pilaszterén jelennek meg. A többi esetben hol ez, hol az hiányzik. A címerkő dísze tehát minden bizonnyal a finomabban kezelt pilaszterekéhez kapcsolódik. A püspöki mű alsó részén a címerkő gyümölcsös füzérdíszének (46. kép) leggyakoribb levéltípusa sima körvonalú, kiugró középerű, fodros, vagyis a jobb pilasztert jellemző idomokkal rokon. Ennek megfelel az, hogy a felfüggesztésre szolgáló rozettás szögön (amely hasonló alakban szerepel a vázák girlandjain) a dudoros 37. kép. Pest város tabernákuluma, bal pilaszter, madaras-torzfejes részlet 38. kép. Pest város tabernákuluma, jobb pilaszter, madaras-torzfejes részlet