Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

24. kép. András püspök tabernákuluma, a párkánykorona részlete aszimmetrikus, sima, galléros levélpárja ismétlődik, és e kapcsolatnak a lejjebb lé­vő frontális torzfej is megfelelhet sima szájvonalával. (42. kép) A két másik pilaszterdísz külön kapcsolatát egy-két motívum jelzi - mint példá­ul a felső indapár rajzolata (és részben virágos végződése) vagy a visszaforduló fej­jel ábrázolt madárpár -, de főbb összefüggéseik túlmutatnak önmagukon. Mind­kettőt jellemzik az edényszegélyeken, növényi részeken alkalmazott finom furatso­rok, amelyeknek további példányai a püspöki mű megfelelő fejezetén, illetve keru­bos párkányfrízén tűnnek fel. A másik jellemző forma, amely mindkettőn előfor­dul - a püspöki mű jobb pilaszterén gyakrabban, így az edényfüleken és a bőség­szarukon -, az angyalos lunetta keretéről ismerős gallér nélküli, sima körvonalú, fodros levél. Ajobb pilaszter roncsolt szájrészű és bizonytalan szemformálású fron­tális torzfeje e kapcsolat alátámasztására nemigen alkalmas. (43. kép) De megerő­síti az összefüggést a szfinxek (vagy hárpiák?) két-két hátsó - eredeti -, csavart haj­tincse. A fodros levél az eddig tárgyalt többi kövön legfeljebb egy-egy esetben jön elő, a kerubos párkányfrízen kívül a torzfő mellett a városi mű jobb pilaszterén. E pilaszter párján is másfajta levelek dominálnak, többek között a szögletes alapú edény lábaihoz és tetejéhez tartozók, - amelyek a palmettás párkányfríz felé mu­tatnak. A fejezetek esetében a két művet összefűző kapcsolatok kevésbé mutatkoznak: az összetartozók inkább egymással rokoníthatók, a püspöki művön mutatkozó kü­lönbségek ellenére. Csak az itt szereplő palmettákról állítható, hog) 7 a másik mű párkányfrízén lévőkhöz állnak aránylag a legközelebb. A delfinek hasonlóan simul­nak a vázákra, mint ajobb fejezethez tartozó pilaszterén, de formálásuk egysze­rűbb, és az edényekhez tartozó leveleken fodrozás nincs. A bal fejezet rövid szár­ból széthajló levélpárja a párkány szimájának közbülső alakzataira emlékeztet. Az akantuszok legfeljebb bizonytalanul fűzhetők a párkányfríz delfin-leveleihez. A má­sik fejezetpáron (44. kép) mindenesetre másfélék: rojtosabbak és fodrosabbak is, de felületük a saját környezetükben lévő hasonló levelekével sem egyező hullám-

Next

/
Thumbnails
Contents