Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

20. kép. Pest város tabernákuluma, párkányfríz, részlet Nem kétséges, hogy az utóbbi kompozíció-pár viszonyát az előbbiekhez főleg a sokféle egyszerűsítés, valamint az alakzatok hanyagabb párhuzamosítása jellemzi. A fentebb a fejezetpárokra nézve is észlelt különbség ezzel egészíthető ki. De mehetünk tovább is: az összetartozó pilaszterek díszítésmódjában szintén különbségek mutatkoznak, és ezek a püspöki művön kiterjednek a fejezetpárra is. Az előbbiek esetében az eltérés határozottan összefügg a minőséggel: a gazdagabb díszű párból a bal, a másikból a jobb tag finomabb kidolgozású. A püspöki művön a stíluskülönbségei jól szemlélteti a profilos torzfejpár (29-30. kép): a bal oldali - disznófülű - háttal szépen egybesimul, lent több csimbókkal támaszkodik tálkájára, a másik nag)' közöket hagyva, csak - emberi - fülénél érintkezik, és szinte lecsúszik támasztékáról. Jellegzetes továbbá, hog)' a baloldalt gondosan körbetekert indamotívumok jobboldalt rendre ellazulnak, még a delfinfarkok esetében is, ahol a hasonlóság aránylag nag)'. (31-32. kép) Jellemző az is, hog)' lent a gyümölcsöcskék füzéreihez baloldalt háttéri levélkék és szalagocskák is tartoznak, és hog)' a vázákon a két alsó szinten girland tűnik föl, éspedig levelekből, míg a másik esetben csak a középsőn, és ott is gyöngyből. (33-34. kép) Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy bizonyos egyszerűbb formagazdagító megoldások amilyen például az edényeken az osztott fül vagy a csavart felület - csak jobboldalt jelennek meg. A fejezetpár esetében baloldalt a kompozíció választékosabb. Elsősorban attól, hog)' itt a sarokrészeket szépen kitöltő akantuszokra rétegeződnek palmetták, míg a másik darabon fordított a helyzet, és így a dombormű véznább hatást kelt. Figyelemre méltó az is, hog)' a vázából kinövő levélpár baloldalt a delfmfejéknek megfelelő ívelésű, jobboldalt pedig nem. Az abakusz alatt a bal kövön az architráv tagoltabb gyöngysora tűnik fel, a másikon az egyszerűbb. Ugyanakkor a felső levélpár az utóbbi esetben kiemelkedőbb, galléros, és az eléggé egyforma delfinek volutapótló farkát kitöltő rozetta közepét ezen esetben rovátkolással élénkítették. (35-36. kép)