Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

7. kép. Nyék, az ún. fogadópalota homlokzatának rekonstrukciós változatai, a.: Horler Miklós munkája (Ars Hungarica, 14. 1986. 74.), b.: Szekér György munkája tyás-emblémás kő ugyanakkor elég társtalan az anyagban, és az előkerülésük körülményei szerint tartozhatott a korábbi vadászházhoz is. Emiatt az újabb szakirodalom már általában úgy véli, hogy a két épületet 1500 körül II. Ulászló emeltette. Ez azt is jelenti, hogy jelenlegi ismereteink szerint a nyéki villák lettek volna az első, - úgy szerkezetük, mint részleteik vonatkozásában - tiszta reneszánsz építmények Magyarországon.-" Ugyanakkor azonban hangsúlyozni kell, hogy bár a régészeti kutatás tisztázta a két, vadász-, illetve nyaralókastélyként funkcionáló palota alaprajzát, beosztását és még számos részletét, az azonban már meghaladta lehetőségeit, hog)' adatokat szolgáltasson e két, majdnem teljesen elpusztult épület hiteles rekonstrukciójához. Ebből adódik, hogy az eddigi rekonstrukciós kísérletek nem annyira a régészeti tényeken, mint inkább hipotéziseken alapulnak. Ez különösen az ún. fogadóépület esetében igaz, amelynek az alaprajzból kikövetkeztethető körbefutó folyosójával hozta kapcsolatba az újabb kutatás egyik ága az ásatások során talált baluszterosztók egyik, különösen gazdag típusát. Egyúttal feltételezi, hogy az épület előképe a Poggio a Caianoban 1485-ben építeni kezdett s 1500 körül még befejezetlen Medici-villa lett volna (7. kép: a.). Azonban sem a falvastagság, sem pedig az egykor faszerkezetű belső osztófalak nem támogatják ezt a hipotézist. De a feltételezett külső téglapilléreknek sem került elő semmi nyoma, kisebb rétegmegfigyelések inkább egy külső mellvédfalra utalnak.

21 A kutatás másik ága viszont abból a feltevésből indul ki, hog)' nyéki épület volt a prágai vár melletti, 1538-1552 között emelt királyi nyaralópalota mintaképe, érthető tehát, hogy az így született rekonstrukciós rajz igencsak közel áll annak formájához. (7. kép: b.) Nagyobb hitelességet ennek a részleteiben egyébként még ke-