Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

milyen mértékben volt 1500 körül a budai királyi palota gótikus vagy „all'antica" megjelenésű. S mint arról már szó esett, az időben egymáshoz bizonyára igen közel álló visegrádi és budai építkezések között feltételezett éles eltérés sem kapott magyarázatot az eddigi kutatásokban.

11 Hasonló problémákkal találjuk szembe magunkat a váci középkori püspöki rezidencia épületei esetében is. A kor egyik legjelentősebb humanistája, Báthori Miklós püspök (1474-1506) Mátyás-kori építkezéseiről nem csupán írott források tudósítanak, hanem 1483 illetve 1485 évszámokkal ellátott reneszánsz címertáblái is. Az első azonban nem Vácról származik, hanem a közeli Nógrád püspöki várából került elő. Itt az eddigi szerény kutatások további reneszánsz részleteket még nem fedeztek fel, a püspök ekkor minden bizonnyal egy hatalmas késő gótikus tornyot emeltetett.

1- Magának a nógrádi várnál is jobban elpusztult váci rezidenciának a területén csak igen korlátozottak voltak a kutatási lehetőségek. Eddig elsősorban csak a külső erődítmények feltárására volt mód, a központi részekről, ahol a székesegyházat és a palotát feltételezhetjük, még alig tudunk valamit.

13 Az utóbbi épületekre vonatkozó ismereteink ezért elsősorban az újkori építkezések során összegyűjtött illetve az 1960-as és 1980-as évek ásatásaiból származó reneszánsz kőfaragványok elemzésén alapulnak. Mivel ezek rendszeres feldolgozása is megtörtént, tudjuk, hogy az eddig ismert faragványok többsége itt is eg}' balusztrádhoz tartozott. Több mint egy tucat, Buda környéki márgából faragott törpepillért a 18. század végén emelt mai püspöki székesegyházba építettek be, ezek néhány más darabbal együtt egységes csoportot alkotnak (5. kép: a.), s nem csupán rokonságban állnak az elsőként tárgyalt budai baluszterelemekkel, de minden bizonnyal ugyanazoktól a kőfaragóktól is származnak." Egy, a datálás szempontjából igen fontosnak tűnő különbség azonban mégis megfigyelhető: az egyik váci baluszterosztón megtalálható az a hordó-ábrázolás, amely már 1485 körül feltűnik Mátyás emblémái között.

15 Bár ezen emblémák használatának kérdése még nem tisztázott, a kutatók egy része - ugyanúgy, mint Buda esetében - inkább a történeti adatok kombinációja alapján véli úgy, hogy ez a balusztrád már az 1480-as évek elején megépülhetett. További adatok, így hiteles épületalaprajz hiányában természetesen nem volt eldönthető, mihez tartozhatott egykor ez az építészeti szerkezet. Mindenesetre itt sem zárható ki egy emeletes loggia egykori megléte. Erre utalhatnak az ismert oszlopfejezetek - közülük egy ugyancsak Buda környéki márgából, egy másik, a visegrádi loggia oszlopfejezeteivel rokon darab homokkőből -, de rajzi rekonstrukciós kísérlet még nem került eddig közzétételre. Fontos azonban az a tény, hogy a váci reneszánsz faragványok között a budai baluszterosztók másik, vörös márványból faragott, címeres-emblémás csoportja is képviselve van. (5. kép: b.) Ezek kivétel nélkül ugyanabból a műhelyből származhatnak és egyúttal egyértelmű bizonyítékai Báthori püspök Jagelló-kori építtetői tevékenységének. Jellemző, hogy a kutatók többsége ez utóbbi korszak problematikájával alig foglalkozott és ezeket a darabokat legfeljebb a középkori székesegyház korlátelemeiként értékelte. Végül is még korántsem kaptak kellő figyelmet Báthori Miklós késő gótikus építkezései, melyeket nem csupán a székesegyház nagyvonalú átépítéséről szóló adatok és egy 17. századvégi felmérés látszanak bizonyítani, de említésre méltó építészeti töredékek is." Természetesen most nincs módom arra, hogy felsoroljam mindazokat az egyházi központokat, ahol az eddigi kutatás még 1490 előtt vagy az 1490-es években, illetve később reneszánsz épületekkel számolt, illetve számol ma is. Ezek ugyan fontos bizonyítékai lehetnek az új építészet elterjedésének, de a legtöbb esetben csupán igen kevés töredékről van szó és általában még hiányoznak a hiteles régészeti adatok is.

17