Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Détshy Mihály nyolcvan éves

1. kép. Détshy Mihály az egri gótikus palota ásatásán Voit Pállal és Entz Gézával, 1960 szági működéséig. Elmélyült levéltári kutatásai nyomán a hazai várépítészet több, más szerzők tollából megjelent könyv ismertetésében számtalan tévedést, közhelyként egymástól átvett hibás adatot javított és hívta fel azokra a figyelmet. Az általa észrevett tévedések kiigazítása érdekében született meg a 16. századi magyarországi végvárrendszer kiépítésének történetéről szóló, alapvető tanulmánya. Kutató munkája vezette arra a felismerésre, hogy a 16-17. századi Magyarországon nem léteztek munkahelyről munkahelyre vándorló építőműhelyek. A műemlékes gyakorlat évei az abban dolgozó és kutató építész számára nemcsak várak és kastélyok, hanem máig is élő, romjaikban megmaradt vagy éppen elpusztult templomok, kolostorok, középületek és lakóházak kutatását, helyreállítását, az azok történetével, építéstörténetével való szükségszerű foglalkozást is jelentette. Ezekről szólnak azok a nyomtatásban megjelent közlések, amelyek középkori, vagy látszólag későbbi épületekben, azok falaiban megbúvó korábbi részletek előkerüléséről tudósítanak, a Balatonhoz közeli Zalaszántó templomától a verpeléti, a tiszasülyi, a sajókazai templomig. Détshy Mihály alapos szakmai felkészültségét, gondosságát és nyitott szemét jellemzi, hogy az eléje került épületekben észrevette az alig látható, rejtett értékeket. Építészi tevékenységéi számos olyan, főleg középkori eredetű templom helyreállítása is dicséri, amelyről nyomtatásban nem jelent meg beszámoló, mint többek között Abaújkér vagy Felsőregmec Árpád-kori temploma. Heves megye idézett műemléki topográfiája számára Bükkszék és Egerfarmos templomáról szóló szócikkeket viszont ő írta. Nagyobb tanulmányban