Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Körmendy József: Adalékok a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom kutatásának történetéhez. Naplójegyzetek

sok fröcskölt habarccsal történt bevonása és a régi kő ülőpad műkővel való pótlá­sa. Ezzel az előcsarnok visszanyerte középkori levegőjét. Az ember szinte látja az itt tartózkodó vezeklőket, amint kérik a templomba jövőket, hogy imádkozzanak érettük bűneik bocsánatáért. A román kori sírkövet a tögyfapallón helyezik a bol­tozatos sír fölé. 1964. december 15-én este meghozták Pestről az ajtókat és kb. hat mázsa drót­huzalos sárga üveget. Az ajtókat átjavították. A déli ajtó zsaluzásánál a korhadt ré­szeket lecserélték. A kápolna- és a főajtó wertheim zárat kapott. A főajtó sajnos rö­videbb, mint kellene kb. 5 cm-rel. Befúj alul a szél. ígérik, hogy az asztalosok itt a helyszínen megjavítják. A kórusajtót csak átpácolták és maradt a régi csúnya formában. Kérésemre visszavitték és a déli sekrestyeajtó mintájára tölgyfaborítást kapott. így nagyon szép és ízléses lett. December 17-én felrakták a toronyzsalukat is. Ezzel a templom visszanyerte ere­deti díszét. A fenyőfából készült zsalukat barnára pörkölték. Azt mondják, így időt­állóbb. Decemberben három koksz-kosárban tüzeltek, hogy a friss vakolat könnyebben száradjon. Az ünnepekben kellemes volt a templomi hőmérséklet. December végén a munkások nagy része fagyszabadságra ment. Mielőtt a társa­ság szétoszlott volna tíz liter bort adtam nekik. December folyamán a hidegekben többször kaptak borosteát, amikor fáztak a munkások. Azt őszintén mondhatom, szinte mindegyik a szívemhez nőtt, mert nagyon becsületes munkát végeztek. Úgy dolgoztak, mintha maguknak dolgoztak volna. Közvetlen karácsony előtt megtörtént az üvegezés is. Ezt a sümegi KTSZ dolgo­zói végezték egy mester vezetésével. Sajnos az üvegezés a legkevésbé sikerült mun­ka. A drótszövetes sárga üveg nagyon könnyen törött, pattant s a vasablakok elké­szítési módja sem megfelelő, mert olyan közel van egymáshoz a két keret, hogy vagy nem lehetett becsukni az ablakot, vagy széttörte az üveget. Nem volt elég hé­zag a falcok között. Nem hoztak elegendő üvegező szöget, úgyhogy a legtöbb üve­get csak gittel tudták felerősíteni. Nem volt megfelelő a gitt olajkeverése. Túl lágy, nehezen tud megkötni. ígérték, hogy megjavítják, de mindezidáig (1965. április 1.) nem történt semmi. A tél folyamán csak Stáhl József brigádvezető volt itt állandóan egy-két segéd­munkással. Januárban még itt dolgozott Bakos Ferenc és Húsvéth József is. Febru­árban Várpalotára kerültek. Jelenleg - április - Stáhl József, Szófogadó Gyula - a kedvenc Gyula bácsink ­Varga Pista, Baranyai Feri, Nag)' Jóska segédmunkások dolgoznak itt a parkosítá­son. 100 m 3 termőföldet bányásztak ki a ravatalozó előtti téren. A parkosítás folya­matban van. A fák részére a lyukakat már január folyamán megásta Pálfi Károly és Varga István. Kovács Pál ék elrendezték a terepet. Megtörtént a 15 cm-es salakbur­kolat szétterítése. (A salak nagy részét Tóth József technikus hívem szerezte a kö­zeli Danuvia Gyárban.) A fuvarozást C*uoth Gyula és brigádja végzi az EPFU vár­palotai kötelékében. Gouth nemesszalóki ismerősöm. Református vallású, jóindu­latú magyar. Ugyanekkor Egerből, 94 tő rózsacsemete érkezett az alsóörsi állomás­ra, melyet Zsigmond József tsz. kocsis jó szándékból hazahozott. Itt járt még Barna Gyula minőségi ellenőr is. Kértem, hogy a villany végleges el­rendezését sürgesse meg a központi műhelynél. A főkapu restaurálása április közepére várható, amelyre két terv érkezett. Az egyik Erdei Ferenc tervező mérnöké, a másik Szakái Ernő szobrászművészé. Az el­ső terv abből indult ki, hogy itt a barokkban szépen restaurált kapuval állunk szem­ben. Maradjunk meg a barokk restaurálási forma mellett műkővel, illetve műkővel

Next

/
Thumbnails
Contents