Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

2. kép. Az 1882 után lebontott dákai r. k. templom rekonstruált alaprajza ronyban kérdezhetjük? Az 1748. évi visitatio jegyzőkönyvében: „...a templom pápista formára sanctuariummal és toronnyal vagyon. Harangok a toronban"

5 - helyükre kerültek. A Botkák után az új kegyúr, gróf Nádasdy Boldizsár 1752-ben visszaadta a katolikusnak. Gróf Esterházy Ferenc így üdvözli ezt: „... hogy Méltóságos Groff Boldizsár Úr javallásomnak helyt adván és példámat követvén, ő kegyelme is Dákán a calvinistáktul a templomot elvette s azzal maga buzgóságát meg mutatta, örvendem".

6 1766-ban új tetőt és toronysisakot kapott.

7 Az 1779. évi visitatio azt írja, hogy a templom kerítésén belül alkalmas hely van temetkezésre - középkori szokás szerint tehát a temetőben állt. Az Úr szenvedésének emlékére szentelt, és jó néhány évvel ezelőtt szerezték vissza az akatolikusoktól. Egy harangja volt akkor is.

8 Az 1817. évi visitatio végre láttat valamit az épületből. Kb. 60 éve építtette gróf Nádasdy Boldizsár - írja, de az „építtette", mint számtalan más bizonyított esetben, itt is újjáépítés méretű helyreállítást jelenthet. A falun kívül állt, kis dombon, száraz, tűzbiztos helyen. Kőépítmény, fatoronnyal, egy haranggal, siralmas állapotú zsindely tetővel. Sekrestyéje nincs - és később sem lett. Két oltára közül csak az egyiken miséznek, ennek van tabernaculuma szent edényekkel, és négy aranyozott fa gyertyatartója. Szószéke kő (lehetett téglaépítmény is), karzata fából épült. Kripta, keresztelőkút nincs. Mária-, Szentháromság-, és Nepomuki Szt. János-képeket sorol fel, feltehetően a mai templom képei.

9 Eddig kőtoronyról tudtunk, most fatornyot ír. Nincs adatunk az ellentmondás feloldására, és analógiánk is kezd bizonytalanná válni. Csak feltételezhetjük, hogy a középkori romos kőtornyokat az első, sietős helyreállításkor nem építették igazán újjá, ezt majd csak a katolikusok teszik meg, de ők is csak az egyik tornyot, és azt is fából. A térkép helyességét mindez nem kérdőjelezi meg, a rajzoló nem tornyot rajzol, hanem kontúrt a földszinten. Ezt tette Kéttornyúlak esetében is, pedig tudjuk, ott a középkori két toronyból a török után csak egy maradt, majd egy villámcsapás után az se, és csak az 1890. évi átépítés óta ismét kéttornyú. Az 1838. évi restauráláskor új, vagy még egy harangot kapott.

10 A régi és új alaprajz között feltűnő a hasonlóság: a hajó és a szentély méretei, arányai szinte azonosak, és mindkettő sekrestye nélküli, mert a mostani későbbi hozzáépítés. (2. kép) A rokokó jeles műveit felvonultató berendezés másodlagosan került az újba, miért ne feltételezhetnénk, hogy a régiből? Csábító gondolat a rekonstrukciós rajzot a mostani tárgyakkal berendezni. A rokokó főoltár-építmény dúsan hömpölygő, gazdagon aranyozott művészi famunka. Oltárképe kvalitásos mű. Két-két barokk, aranyozott, fa gyertyatartó áll rajta, nyílván az 1817. évi jegyzőkönyvben említettek. Szerves része a kétoldalt csatlakozó, hasonlóan gazdag díszítésű fa válaszfal, mely a szentélyt két részre osztva, mögötte sekrestyét képez. A