Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában. A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei
san romlik az épület műszaki állapota. 68 Csak reménykedhetünk benne, hogy a kvalitásos, középkori eredetű, műemlék lakóház sorsában fordulat áll be, s az elmúlt évszázad rontó, romboló beavatkozásai után, végre a helyreállítás, a még megmaradt értékek óvása következik. Az előkutatás során bebizonyosodott, hogy a mai állapotában eléggé jellegtelen főhomlokzat mögött egy emeletes, középkori ház rejtőzik, s az archív fotók tanúsága szerint, a barokk stílusú átalakítás alkalmával született, utcai megjelenése is igen színvonalas volt - a 20. századi lecsupaszítás előtt. A jövendő helyreállítási program feladata ennek és az egész épületnek a minél teljesebb műemléki rekonstrukciója. A jelen munka talán legfontosabb eredménye az, hogy egy újabb, középkori házzal gyarapodott Pécs belvárosa. Az irodalomban, korábban általánosan elfogadott véleményt," 9 miszerint a török pusztítások, 70 hódoltság korának viszonyai, 71 majd a Zrínyi - Hohenlohe féle 1664-es, 72 és az 1686-os ostromok, 73 végül az 1704-es kuruc támadás, s az ezt követő rácdúlás 74 következtében Pécs középkori lakóház állománya - néhány kanonoki házat leszámítva 75 - teljesen elpusztult, az utóbbi évtizedek műemléki kutatásainak 7 " eredményei megcáfolták. Ezeknek során kiderült, hogy Pécs belvárosában ma is tucatjával állnak a középkori lakóházak, csak elrejtik őket a későbbi átépítések, a barokk, klasszicista, historizáló homlokzatok. JEGYZETEK Rövidítések Andretzky 1909 Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909. Angyal 1911a Angyal Pál: Baranyavármegye 1758. január 31-től 1769. április 26-ig. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, 4, 1911, 3. 97-107. Angyal 1911b Angyal Pál: Baranya vármegye 1769. április 26-tól 1777. november 7-ig. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, 4, 1911, 4. 136-148. Angyal 1913Angyal Pál: Baranya vármegye 1790-ben. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, 6, 1913, 3. 106-117. Angyal 1914 Angyal Pál: Baranyavármegye 1794. április 25-től 1796 végéig. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, 7, 1914, 4. 119-132. BML Baranya Megyei Levéltár, Pécs. Cser 1982 Cser István: Tömbrekonstrukciók Pécs belvárosában. Műemlékvédelem, 26, 1982, 3. 232241. Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956 Dercsényi Dezső - Pogány Frigyes -Szentkirályi Zoltán: Pécs. Bp., 1956. (Városképek-műemlékek) Evlia Cselebi 1985 Evlia Cselebi törők világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Ford. Karácson Imre. Bp., 1985. [1. kiad. Bp., 1904] Gerő 1980 Gerő Győző: Az oszmán-törők építészet Magyarországon (dzsámik, türbék, fürdők). Bp., 1980. (Művészettörténeti füzetek, 12.) Gosztonyi 1942 Gosztonyi Gyula: A barokk Pécs. Pécs, 1942. [klny. Sorsunk, 2, 1942, 4.] Gosztonyi 1944 Gosztonyi Gyula: Pécs 1763-ban. Pruner Ignác városképe. Pécs, 1944. JPM Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 8. Bp., 1914., 9. Bp., 1915., 11. Bp., 1932. Madas 1973 Madas József: Elpusztult pécsi mecsetek. Pécsi Műszaki Szemle, 18, 1973, 2-3. 41-47. Madas 1978 Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. Márfi 1996 Márfi Attila szerk.: Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (10091962). Pécs, 1996. Móró-cédulák Mórő Mária Anna tudományos kutató (Pécs) kéziratos jegyzetei a Pécsi Városi Levéltár újkori anyagairól. Baranya Megyei Levéltár. Móró 1988 Mórő Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707). Baranyai Helytörténetírás, 1987-1988. Pécs, 1988. 51-81.
