Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén

Pentimenti Korrekciók a 14-15. századi magyar művészet képén MAROSI ERNŐ „Pentimento (olasz: „megbánás"): a művész saját kezű változtatása festés közben; szá??italan példája ismert régi festményeken. Az olajfesték az időmiílásával áttetszőbbé válik, égy a ~ (mint El Greco ?iéhány képén) a ráf estés ellenére ismét láthatóvá válhat. Rossz >restaurálás, azaz >tiíltisztítás vagy anyagvizsgálat is felszínre hozhatja. Az égy megfigyelhető >ko?npoziciős változások fontosak a művészettörténész számára. " Művészettörténeti szótár. Szerk. Végh János. Bp., 1997. 207. Az alábbiakban a Magyarországi művészet 1300-1470 körül című kötet

1 művészettörténeti összképének módosulásairól lesz szó: csak olyan elemekről, amelyek a 14. század utolsó harmadának s a 15. század elejének (azaz Nagy Lajos és Zsigmond korának) értékelését érintik. E kötet tudós ismertetőjében valaha „a befejezettség, a végső lezártság" balsejtelmét keltette.

2 Nem csak retorikai fordulatként választottuk címül és mottóul a festői műhelymunka során („festés közben", tehát a magunk munkáját sem tekintjük lezártnak) gyakran bekövetkező javításokról szóló fenti, igen körültekintően fogalmazott lexikoncímszót. A döntőnek a kompozíciót tartjuk, melyre a lexikon is visszautal [„...(a latin compositio: 'összeállítás' szóból): a művészeti alkotás szerkezete, felépítése, alkotóelemeinek összetétele, elrendezése a készítés helye, célja, ideje, s a művész egyénisége által meghatározott elveknek, stílusnak megfelelően. "].

3 Tehát a művészettörténeti összkép elsősorban kompozíció; nem változatlan és mozdulatlan, hanem az adott pillanatnak megfelelő, s szükségképpen változandó is. Mint a festett képben, az alkotóelemek megváltozása éppúgy okozhat kompozíció-változást az írott összképben is, akár az elrendezés módosítása. Ekkor szükséges az átfestés - de megbánásról a művészettörténész esetében szó sem lehet: ugyanis csak azt van módja korrigálni, amit valaha publikált. Ilyen értelemben a művészettörténeti összkép múlandó, s csak a nyilvánvaló hibák és tévedések örökkévalók. A pentimenti fenti pozitív és negatív esetei (a fedő rétegek áttetszővé válása, restaurálás, túltisztítás, anyagvizsgálat) mutatis mutandis a művészettörténeti kép módosításait igénylő okokként is elfogadhatók („bevilágító" felismerések, felfedezések, valamint ugyanazok a technikai műveletek, amelyek eltúlzásuk esetén a kép torzulásait is okozhatják). Ilyen ismeretgyarapodások sora vezetett már igen hamar, a bizonyos ideig érvényesnek szánt szintézis kiadásakor nem várt intenzitással és sebességgel bekövetkező, az összképnek voltaképpen egy lényegesen átdolgozott, új kiadást indokolttá tevő módosulásaihoz. Ezekről a legteljesebben a Pannónia regia kiállítás és katalógusa szól.

4 Ilyen új kiadás belátható időben nem várható, a változásokról s ezeknek az összkép egészében várható helyéről azonban beszélni kell. Alább ilyen példák következnek. Felsorolásuknak egyik célja a kérdéskör újabb irodalmának - teljességre nem törekvő, hanem inkább jelzésszerű regisztrálása.