Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Körmendy József: Adalékok a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom kutatásának történetéhez. Naplójegyzetek

A szentélynégyszög keleti sarkában kb. 1,5 m mélységben előkerült egy koponya, melynek tartozékai a templom alapfala alá nyúlnak. Tehát a templom építése előtti sírról van szó. A templom belső területén több olyan csontváz került elő, melynek kora a templom építési idejénél korábbra tehető. A szentélynégyszög keleti végén az apszis diadalíve között zárófal van az alsó lépcsőtől a fundamentum mélységig. Rendeltetése valószínűleg a diadalív erősítése volt. A zárófalra nyugati irányban merőlegesen húzódó kb. 2-3 m hosszú falat találtak, mely valószínűleg egy megrongált és kifosztott kripta oldalfala volt. Ebben a térségben találtak még 14-15. századi cserépdarabokat és egy kb. 10 x 10 cm mellkeresztet szép gótikus corpussal. Jelenleg a Laczkó Dezső Múzeumban található. A zárófal északi oldalán újabb csontvázat is találtak. Kora kb. all. század, a koponya mellett két-két varkocsszorító csat is volt. Az apszisban az oltárdobogó alatt, középtől északi irányban kb. 1,5 m mélységben 1,2-2 m szélességben egészen az oldalfalig feltárták a terepet és ott nagyon sok ornamentális díszítésű vakolattörmeléket találtak. Tóth Sándor további feldolgozás céljára bevitte a Múzeumba. Szerinte román kori maradványok. Figurális nyomokat nem talált közöttük. A szentélynégyszögnek a szószék feljárója és a sekrestye bejárója körüli rész nem lett feltárva, mivel úgy látszott, hogy ott nincs különösebb lelet. A déli mellékhajóban kb. az első ikerablakkal egyvonalban (oldal ikerablak értendő) pár évvel korábban beszakadt a padozat. Egy lyuk keletkezett, amelyen zászlónyelet lehetett ledugni. Régóta foglalkoztatta a falu népének a fantáziáját, hogy vagy ott vagy a torony alatt van a miskepalotai alagút bejárata. Kérésemre fel is tárták a terepet. Egymástól durván faragott kővel elválasztott nagyobb és kisebb sírt találtak érdekesebb lelet nélkül. Alagútnak pedig semmi nyoma. A terep palás szikla, egyáltalán nem alkalmas alagút építésére. A déli mellékhajóban az ajtó és a Nepomuki Szt. János-oltár között van mezőszegedi Szegedi János prépost sírja 1806-ból. Ezt nem engedtem megbolygatni. Megkutatták az összes falbekötést, a főhajónak a torony felőli végét, mindkét mellékhajóról rábontottak a torony déli falára a homlokzati párkánymaradvány magasságában és megállapítást nyert, hogy a mellékhajók földszintjén nincs bekötve a boltozat a toronyba, hanem külön fala van. Igazolja ezt a mindkét oldalra beforduló és végighúzódó párkány és felfelé haladó lizéna, mindkét oldalon bemutatva. Somogyi Antal győri prelátus kanonok, művészettörténész és az OMF tudósainak véleménye szerint is az egész templom Árpád-kori, sehol toldás, vagy hozzáépítés nincs. Először a torony lett kész. A mellékhajók azért kaptak külön belső falat, hogy a súlyos toronytest ne nehezedjen rá a mellékhajók boltozatára, mivel mások annak mozgási szabályai. A torony talán elől állónak indult, de az építés folyamán terwáltozás történt és a mellékhajókat kihúzták a homlokzatig. Az építés időpontját megállapító biztos adat egyelőre nem került elő. Az északi sekrestyében a kváderköves sírban talált mesterjegyek közül a nyíl ábrázolása III. Béla korára mutat. A déli hajó után a torony került feltárásra. Itt két díszes és három egyszerű sírt találtak. A két kváderköves sír a toronnyal egyidős. Fő cél a padlószintek megállapítása. Kb. 3-4 szintet lehet megállapítani. Mind a négy sarokban megtalálható a középkori terrazzo maradványa. A torony három oldalán kőpad húzódott, melynek maradványai megtalálhatók az oszlopok alatt. A legértékesebb lelet a főhajóba vezető bejáró előtt talált sírzárókő, amely a déli oldalon található a fülkés sír felett. A sírkő letörött darabjait Kőfalvi Imre szobrászművész, Szakái Ernő szobrászművész soproni műhelyének egyik tagja ragasztotta össze. Ismertetése szerint Németországban (NSZK) akadtak rá a ragasztószerre, amely két összetevőből áll: az egyik sűrű folyadék, a másik fogkrémszerű pép. Csak