Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Császár László: Korai „népieseink” és a modernizmus

mint tervezett. A harmincas évekre sajátos építészeti stílusa alakult ki: egy meleg, korántsem ellenszenves, növényzettel gazdagon bánó megfogalmazás, amelyet családi házai tükröznek legjobban. (5. kép) Kár, hogy a Gül Baba utcai saját háza már nincs meg. Romjaiban még látható volt a hatvanas évek elején: falai vályogból voltak. Házain nincsenek túlzó historizáló vonások: modernizmusuk romantizálónak mondható és íves tornácokkal és nyílásszemöldökökkel, enteriőrökkel. Végül mint csoporton kívüli sajátos jelenségről kell említést tennünk a csodálatos Lajta Béláról. Ahogy a gőzmozdony kívülről beáramló gőze működteti a dugattyút, Lajta a korszerűbb belső égésű motorok kategóriájába tartozott. Hogy feloldjam ezt a kissé furcsa hasonlatot, arra kívántam célozni, hogy míg a Bauhaus és felfogása kívülről, külső hatásként érte építészetünket, Lajta Bélánál ez a világ belülről, alkotói invenciójából született éspedig megtermékenyítve a magyaros stílusigénnyel. Úgy is mondhatjuk, hogy nála már akkor tanulmányozhatjuk a nemzeti és modern találkozását, amikor Magyarországon még nem is volt gyakorlatilag modern stílustörekvés. Hogyan is csinálta O? Tudjuk, ismerte Adolf Loos híres bécsi Steiner-házát, de ez nem perdöntő mozzanat. (Ismert Rózsavölgyi-háza egykorú kis időkülönbséggel - amazzal.) A nála uralkodó célszerűségnek és dísztelenségnek csak egy irányban tett engedményeket s ez a magyaros ornamentika volt. Lajta nagyszámú zsidó síremléket is tervezett, a legtöbbön átérzett magyaros forma5. kép. Családi ház terve. Toroezkai Wigand Ede, 1926 (Új Idők, 1933. július 16. 87. alapján)