Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

5. kép. Feldebrő és Szekszárd, a korai templommaradványok nagyrészt kiegészített alaprajza (Tóth Sándor rajza Kovalovszky és Kozák nyomán) szok formailag világosan elhatároltak voltak: tagolt lábazatuk volt, ami az eddig említett régibb itthoni példákról hiányzik, fent pedig a hasábos részeket vállpárkány, míg a féloszlopokat ennek helyén vagy ez alatt fejezet zárta. A félkörös árkádívek a szentélyben tagolatlanul, a hosszházban viszont egyszerű, derékszögű visszaugrással voltak alakítva, ami világosan tervmódosításra utal a két rész határvonala táján. Ezzel függhet össze az is, hog)' a szentély nyugati árkádíve rövidebb és alacsonyabb volt a többinél. Ez a kötegpillér keleti tagjának utólagos beiktatására utal - alkalmasint szerkezeti okokból - : e tag mellőzése esetén az árkád épp a két keletebbinek megfelelő nagyságban érte volna el a támaszt.

13 (6. kép) A haránthevederek közül csak az a kettő ismeretes, amely a mellékszentélyeket határolta el a mellékhajóktól. Az a múlt századi felmérésen alapuló rajz, amelyen az északinak a metszete megjelenik, a féloszlop szélességében félkörös előtét-tagot mutat - míg a főhajó hevedereit a másik rajz laposaknak jelzi.

14 (7. kép d., b.) Ezzel összefüggésben tanulságos megemlíteni az ún. Népoltárt is - vagyis az egykori Szent Kereszt oltár baldachinját, amely a bordás keresztboltozat első ismert példája nálunk. Itt ugyan hasonló hevederív-idommal nem lehet számolni, de a bordákat az átlós, hasábból és előtét-féloszlopból álló pillérek keresztmetszetének elülső részével, vagyis az említett haránthevederhez hasonlóan alakították.

15 Az áthidalások alakításában Pécsett jelentkező újdonságok - a visszaugratott lapos vagy hengeres tagot mutató heveder és az utóbbinak megfelelő borda - nyilvánvalóan ugyanazokra a nyugati, főleg franciaországi 11. századi fejleményekre vezethetők vissza, amelyeket a fentebb idézett emlékek is szemléltetnek. Például itt a normandiai Lessay apátsági templomát érdemes említeni, amely all. század második felében kezdett épülni, és keleti részében 1100 tájára minden bizonnyal boltozatostul tető alatt állt. Ennek a mellékhajókra nyíló hosszanti árkádívei, amelyeket