Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei
31. Lővei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához. Arrabona, 26-30. Győr, 1991. 5-22. az idézett helyek 16., 17. 32. Borbíró - Valló i. m. 69. 33. Uo. 70. 34. Granasztói i. m. 46. 35. Lővei i. m. 11. 36. „A piactérrel ellentétben csak az 1560-as évek 'másodlagos' rendezésének során alakult ki azonban a város nyugati végén, a Rába hídja felé nyílott Bécsi-kapu mögött a mai Köztársaság tér. Itt a 12. sz. épület előtt, a tér alatt csak a 19. sz. végén temettek be egy pincét, amelynek helyén 1564-ben és 1567-ben még házat jelöltek..." Lővei i. m. 17. 37. Lővei i. m. 10-13. az. alábbi középkori eredetű házakat sorolja fel: középkori ház a Liszt Ferenc utca 1. számú ház nyugati, Széchenyi térre néző szárnyában, Széchenyi tér 1. számű ház helyén állt középkori ház. Széchenyi tér 2. földszintje a középkori pinceboltozat fölött. A Lisz Ferenc utca 1. számú ház Gyógyszertár közbe eső része, Liszt Ferenc utca 10. Teleki utcai sarka, stb. 38. Granasztói i. m. 44. A kora középkori települést „szláv elem"-nek véli. A szigetközi „organikus" településszerkezetről: Winkler Gábor: Egyházi épületek a falusi településszerkezetben. In: IX. Országos Népi Építészeti Tanácskozás előadásai. Békés, 1994. szeptember 22-23. Szerk. Apáti Nag)' Lajos et al. Békés, 1994. 82-91. valamint Winkler Gábor: Szigetköz településeinek szerkezeti elemzése. Kézirat. Bp., Győr, 1994. 39. Locsmándi Gábor: The Development of Social Housing in Budapest. Kézirat. Bp., [é. n.]. Kőbánya térképén az eredeti „rostos" utcarendszert 1871-ben szabályos, sakktábla elrendezésű utcahálózattal „rajzolták felül". 4-9. ábra 40. T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája. Győr, 1992. 20-25. (Az L, 2., 3. a-b. felvételt ill. rajzot a szerző készítette.) Charakteristische historische Merkmale der Stadtstruktur von Győr (Raab) Gábor Winkler Ferenc Jenei und Tibor Koppány veröffentlichten im Jahre 1964 das Buch „Győr". Die erfolgreiche und sehr populäre Publikation enthielt eine kurze Zusammenfaßung der Siedlungsgeschichte und die sorgfältige topographische Beschreibung der wichtigsten Denkmäler der Stadt. Mit der Entwicklung der Siedlungsstruktur von Győr haben sich die Aufhören nur kurz befaßt, da über die CTeschichte der Städtebau in Győr bereits im Jahre 1956 eine Studium von Virgil Borbíró und István Valló veröffentlicht wurde. Die Stadt Győr (Raab) vereinigt in sich drei markante Stadtstrukturen, die diagonale römische Bebauung der Militärstadt Arrabona, eine organische, unregelmäßige frühmittelalterliche Stadtgewebe und eine markante, rechteckige Straßenstruktur aus dem 13. Jahrhundert. Der Author bezieht sich auf eine frühere Studie von György Granasztói, der die Stadtstruktur von Győr mit den norddeutschen Städten des 12-13. Jahrhunderts miteinander vergleichte. Die Straßen von Győr verlaufen - ganz ähnlich, wie in der erwähnten deutschen Städten - in Nord-Süd- bzw. Ost-West-Richtung. Auch Győr besitzt einen regelmäßigen, viereckigen Hauptplatz (Széchenyi Platz). Bemerkengswert ist auch die Übereinstimmung der Stadtanlage am Zusammenfluß von zwei Flüßen (Donau und Raab). Die neuesten Bauforschungen, die paralell mit der Rekonstruktion der historischen Mittelstadt durchgeführt worden, haben diese Annahmen größtenteils bestätigt.
