Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei

lózata mai állapotában is középkori benyomást keltő."" Más források szerint a sikátorokat kényelmi okokból létesítették, hogy a nagy és szabályos tömbökön gyorsabban lehessen keresztülhatolni. Granasztói szerint: „A közök egyik utcától a másikig futnak a közlekedés, tűzoltás meggyorsítására. Ha a terep sima, az utcák egyenesvonalúak."

31 Más helyen „roham"-közöknek nevezik a szűk és rövid utcácskákat, melyek a katonaság gyorsabb mozgatását tették lehetővé ostrom idején. A városrendezési tervek készítése során világossá vált előttünk, hogy a győri közök vonalvezetése közel sem esetleges. Grafikai megoldással kimutattuk, hogy a belvárosi utcácskák önálló, egységes rendszert alkotnak, vonalvezetésük összefüggő úthálózatot rajzol ki, mely teljesen eltér a középkori derékszögű-szabályos úthálózattól. Különösen szembetűnő a Szabadsajtó utca egységes vonalvezetése. A Széchenyi tér északi házsora előtt, az úttesttől délre 1968-1969-ben középkori házrészleteket tártak fel.

35 Ennek vonala ugyancsak beleilleszthető a feltételezett útrendszerbe. A Szabadsajtó utca átellenes oldalán a vonalvezetés a Gyógyszertár közzel folytatódik, a kora középkori városi plébánia - Szt. István-templom - feltételezett helyén, a mai Nefelejcs utcában pedig szabálytalan térséggé tölcséresedik. A hoszszanti elrendezésű, szabálytalan kis tér a Saru köz vonalán keresztül halad tovább déli irányban. A Sarló köz a Szabadsajtó utcától délre húzódik. Jellegzetes, íves vonalának sem nyugati, sem északi folytatását nem találjuk. Lővei Pál cikkéből azonban tudjuk, hogy egy itt talált pince bizonyíthatja: a Bécsi kapu tér nyugati oldala korábban is be volt építve.

3

" A Csillag köz feltételezett folytatását az egykori Szent Borbála köz vonalában találjuk meg. A Kisfaludy utca déli házsorának enyhén ívelő, déli telekhatára nagyjából a Csillag közzel párhuzamos. Egységes rendszert alkot a Szappanos köz, a Fürdő köz, Belváros köz is. A Szabadsajtó utca és a Sark) köz között a fentieken túl más szerkezeti jellegű kapcsolatot is felfedezhetünk. A Sarló közre merőleges telekosztás a Szabadsajtő utca felé töretlen vonalban tovább folytatódik: a telkeket esetlegesen keresztezi a Kazinczy utca széles, egyenes vonala. A telekosztás azt a feltételezésünket erősíti, hogy a két, egymással nagyjából egy irányú köz korábbi, mint maga a Kazinczy utca. Az utóbbira éles szögben csatlakozó, „szabálytalan" telkek tehát a városszövetbe vágott „szabályos", új vonalvezetésű utca létesítésével jöttek létre. Mindez nagyjában-egészében a felsorolt többi közökre is érvényes: a telekosztás a közökre merőleges és a szabályos, széles, derékszögű utcákat gyakran szögben metszi. A közök melletti épületek előzményépületként a győri építészet legkorábbi emlékeit foglalják magukba.

37 A győri közök összességükben egy fajta „rostos" településszövetet képeznek, melynek befoglaló formája hosszan elnyúló, körte formájú alakzat. Hasonló településformákkal a Szigetközben találkozunk. (7. kép) Utóbbi szerkezetek a kora középkori szabálytalan - organikus - települések típusát képviselik és a kiszáradt folyómedrek, meglévő mélyületek és magaslatok természetes rendszeréhez igazodva jöttek létre. Figyelembe véve a közöket határoló épületek és feltárt előzményépületek korai eredetét és azt a tényt, hogy a győri közök rendszere egyetlen, organikus városszövetté egészíthető ki, melyre a telkek osztása szabályosan épül fel, igazat kell adnunk Granasztói György feltételezésének, mely szerint Győr esetében az „alapítás előtti időkből" létezett egy kora középkori előzmény település, melyet „eredeti funkciójukkal nem törődve illesztettek bele a sémába".

38 (8. kép) Európa településtörténetében hasonló példákkal több térségben, így például Ausztriában és Lengyelországban is találkozhatunk, elég Salzburg vag)' Krakkó történeti városmagjára hivatkozni. (9. kép) Míg azonban Krakkóban a késő középkori, szabályos, derékszögű városszerkezet az első településmag mellett jött létre, ad-