Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei
sebb-nagyobb német város esete igazolja ennek a folyamatnak a meglétét. V. István király 1271-ben adományozott kiváltságlevelet Győr városának, a derékszögű utcarendszer kialakulása tehát erre az időre tehető - feltételezi tanulmányában. Igen tanulságos a győri derékszögű utcarendszerű „városalapítás" összehasonlítása a német példákkal: „Egyenes vonalúak a főutcák, ezekre merőlegesen futnak a mellékutcák, négyszögletes háztömböket hozva létre. [...] A kör vagy ovális közepén négyszögletes tér áll: esetleg elnyúlt négyszög alakú, a tér négy sarkánál széles utcák vezetnek ki. Mindegyik utca észak-déli vagy kelet-nyugati irányban fut. [...] A városokon nem folyik át folyó, ellenben előszeretettel telepszenek két folyó összefolyásához a V-alakba, ugyancsak szívesen választják a mocsaras, köves vidéket." 29 Az egyetlen eltérés: Győr esetében a középkori város gerendavázas palánkkal megerősített határait csak rövid szakaszon sikerült feltárni, 30 így a középkori város befoglaló formája máig nem ismert; feltételezett kör vagy négyzet formája nem bizonyítható. Az 1980-as évek épülettörténeti kutatásait Lővei Pál összegezte. Fontos írásában felsorakoztatta az épületkutatások összes, a város középkori topográfiája szempontjából fontosnak tűnő adatát. A Széchenyi térről írja, hogy „korai képe azt a feltételezést engedi meg, hogy a belőle a sarkokon kiágazó utcák szabályos, a térfalakat egyenes irányban tovább vezető, derékszögű hálózata is középkori eredetű, vagyis nem a 16. sz. második felének városfal-építkezéseivel egyidőben teremtették egy girbe-gurba utcarendszer 'fölött' a merőleges új utcákat, hanem ekkor csak a régebbi, szabályos alaprajzot tisztították meg a katonaság intézkedései útján a későbbi szabálytalan, zavaró építkezésektől, toldásoktól, utcafoglalásoktól". Megállapításához azonban hozzáteszi, hogy: „A tér és város területén végzett régészeti feltárások csekély volta egyelőre nem teszi még lehetővé annak a fentiekből logikusan következő feltevésnek az igazolását, hogy a tér alakításával együtt az utcarend7. kép. Szigetközi „nőtt" település alaprajza: Lébényszentmiklós a 19. század közepén
