Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei

1. kép. Győr, Sarló köz 15. számú ház földszinti alaprajza, 1993 is előadott, nag)' figyelmet keltő hozzászólásának összefoglalója 1964-ben nyomtatásban is megjelent.

11 „Győr írásos emlékeknek meglehetős híjjával levő középkori történetét számos ponton tudná a módszeres történeti-topográfiai kutatás felderíteni." - állapította meg Granasztói György -, kiegészítve azzal, hogy az alaprajzkutatás eddig Győrben „nem volt alapos és módszeres". A szerző cikkében világosan körvonalazta, hogy melyek azok a kutatások, melyek a kérdés megoldásához vezethetnek. Mindenekelőtt a telektulajdonok tisztázására buzdított, itt is leginkább a Fő téri és a „plébánia körzet" ingatlanviszonyainak - belsőségi-külsőségi birtokviszonyok - és a telektulajdonosok foglalkozásának kutatását tartotta szükségesnek, írásában felhívta a figyelmet a kora középkori Győr gazdaságának hiányzó vizsgálatára is. Fontosnak tartotta annak tisztázását is, hogy „a város királyi vagy magánbirtokon jött-e létre?" Máig megválaszolatlan kérdés - vélte -, hogy Győr alapításában német telepesek is részt vettek-e? A végleges megoldást a városalaprajz gondos elemzésében és más európai példákkal történő összehasonlításban látta. Az elmúlt évtizedekben Győr történeti belvárosának nagy része megújult. E munkában nem csupán városrendezők és építészek vettek részt: a rendelkezésre álló pénzösszegek lehetővé tették művészettörténészek alkalmazását is. A városmegújítás folyamatában több esetben mód nyílt a helyreállított házak vázlatos építéstörténeti vizsgálatának elvégzésére.

12 Ennek keretében - igaz, nem mindig a szükségesnek tartott részletességgel - adódott a lehetőség a hiányzó levéltári kutatások egy részének elvégzésére. A levéltári kutatások a helyszíni vizsgálódásokat, az épületek „megkutatását" egészítették ki.

13 A helyreállítások elsődleges célja a széles, egyenes győri főutcákat szegélyező, reprezentatív épületek jó karba helyezése volt. A szabályos tömbökön keresztül haladó girbe-gurba, keskeny közök megújítására is készült egy-egy tervjavaslat, közöttük Sedlmayr Jánosné építész-városrendező szép terve a Sarló köz helyreállítására. A szűk és kereskedelmi célokra kevésbé alkalmas utcácskák azonban igazából so-