Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

3. kép. Feldebrő, altemplom, részlet az apszisból a sírkamra felől nézve. Archív felvétel keresztmetszetű, de eltérő helyzetű pillérek: a négykaréj alapja átlós négyzet, így a karéjok a boltszakaszok közötti határvonalakon féloszlopszerűen jelennek meg. A pillérfő - ugyanúgy, mint az árkádpár esetében - egyszerű kiszélesedés a törzs keresztmetszetével. De itt a pillérkeresztmetszet a boltvállon is folytatódik, anélkül, hogy ebből létrejönne a boltszakaszok elhatárolása: a keresztboltozat éleit a kisebb pillértagok veszik fel, a féloszlop-félék fölötti hengeres elemek pedig függőlegesen emelkedve belesimulnak a térlefedés íves felületébe. Ez a megoldás szinte bizonytalan tapogatózásnak tűnik olyan sokkal szabatosabb alakítás felé, amilyen a délnyugat-franciaországi Saintes Saint-Eutrope templomának 1096-ban felszentelt kriptáját jellemzi, ahol hasonló helyzetű és keresztmetszetű, de határozottabban tagolt pillérkötegek féloszlopainak folytatásai mint hevederívet képező félhengertagok rajzolódnak ki a boltozás egyébként sima felületén.

9 (4. kép) A féloszlopok ilyen görbületes összekapcsolódása heveder-félhengertag formájában már mintegy fél évszázaddal előbb megjelent - négyszög keresztmetszetű alátét-taggal - az Auxerre-i székesegyház kriptájának főhajójában, és e forma bazilikális tér árkádívein is felbukkant ugyanezidőtájt, mindenesetre még a Saintes-i templom építése előtt, a normandiai Bernay-ben.

10 A két hazai példa itthon magában áll, bár eredetileg talán egyik sem volt oly elszigetelt, mint amilyennek ma látszik." Más korai magyarországi templomokban egyszerűbb támaszformákkal, egy részükben legalábbis hasábos pillérekkel lehet számolni. Különösen tanulságos ezek közül a szekszárdi apátság centrális temploma, amelynek alaprajzát nagyjából ugyanakkora négyzetre szerkesztették, mint a feldebrőiét. (5. kép) De Szekszárdon erre a négyzetre szabályos kilencosztású tér épült rá, négy hatalmas középpillérrel, amelynek hosszanti téglalap alaprajzához az oldalterek felé kettős, derékszögű kiugrás járult, nyilván a megfelelő részek hevedereivel és boltozásával összefüggésben. Nehéz elképzelni, hogy Feldebrő itt ne