Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Végh János: Pecz Samu önéletírása

val történik, még több emeletes raktárnál is aránylag nem sokkal több időt vesz igénybe. A mondottakat előre bocsátva és ezeket tekintetbe véve a József műegyetem könyvtára tehát egy külön épületbe helyeztetett el, mely egy kereszt alakú, tágas, nagy előcsarnok köré csoportosított három fő részből áll, tudniillik az épület főtengelyébe eső központi részből, mely a már fent ismertetett könyvraktárnak felel meg és két oldalszárnyból. A jobboldali épületszárny a műegyetemi hallgatóság számára épült külön olvasótermet, a baloldali pedig a tanári olvasó termeket, a könyvtári igazgatóság iroda helyiségeit foglalja magába. Mind a három épületrész három oldalról szabad s így minden részében a legjobb nappali világítást nyeri. A hallgatók olvasó terme körülbelül 400 m

2 alapterületű és 230 kényelmes ülőhelyet foglal magában. Ennek az olvasóteremnek egy hosszúkás négyszögnek megfelelő alakja van, mely a bejárattal szemben levő oldalon egy szabályos tízszögnek a felével van befejezve. A terem jobb kihasználhatását szem előtt tartva tulajdonképpen itt is, valamint a könyvraktárnál is, mely tizennégyszög felének megfelelő lezárással bír, célszerűbb lett volna poligonalis záródás helyett egyszerű négyszögletes záródást alkalmazni; célszerűbb lett volna azért, mert így a belső tér gazdaságosabban lett volna kihasználható és valamivel kevesebbe is került volna. Az ok, hogy miért fejeztettek be ezek az épület-részek mégis poligonalisan az, hogy a könyvtár-épület a műegyetem-telek határához képest ferde szög alatt áll, s a poligonalisan befejezett részek a térben jobban simulnak a telek ferde irányú határához. Az ifjúsági olvasó terem valódi hálóboltozattal van befödve, amelynek ívköre 1650 méter és szabályszerűen közönséges téglából falazva, még a bordák is téglából épültek. Tudtommal ez a legnagyobb ívközű hálóboltozat, mely létezik, miután az eddig építettek közül a prágai Wladislaw-terem volt a legnagyobb, de ez is csak 16 m széles. Hogy miért nem terveztem a boltozatot vasbetonból és miért építettem téglából falazva, arra igen egyszerű a feleletem. Egyszerűen azért, mert ilyen alakú boltozatoknak vasbetonból való készítése sokkal többe kerül, különösen a szférikus boltsüvegek komplikált aláállványozása miatt. Az olvasó terem boltozatának, mint azt egy nagy vasbeton cégtől kapott költség-ajánlat is igazolta, vasbetonból való elkészítése a téglaboltozat költségével szemben több mint a háromszorosába került volna. Közbevetőleg megemlítem, hogy az általam épített Városligeti fasori evangélikus templomnál pontos számítások alapján megállapítható volt, hogy a gótikus keresztboltozatok vasbetonból készítve hatszor annyiba kerültek volna, mint téglából falazva. Ebből is látható a középkori boltozat-rendszer zseniális volta, mely rendszernél az aránylag vékony, csak 15 cm vastag boltsüvegek és a kis keresztmetszetű emelkedő boltívek folytán magához a boltozathoz, úgyszintén a megfelelő gyámrendszer felépítéséhez is igen kevés anyagra van szükség. Gazdaságos a vasbeton szerkezet is, talán még gazdaságosabb, azonban csakis a szerkezet minőségének és az előállítási módjának megfelelő alakban. A nagy olvasóterem boltozatának, valamint a gyámrendszerének minden részét, grafosztatikai módon számítottam és határoztam meg. Ez a körülmény adta meg [a] tervezőnek azt az öntudatot, melynek következtében [a] vállalkozó építőmesterrel szemben - ki az építőnaplóban kijelentette volt, hogy a boltozat állékonyságáért nem vállal felelősséget - [a] tervező határozottan kívánta és elrendelte a boltozatnak szigorúan a tervek szerint téglából való felépítését. Nagy kár, hogy az olvasóterem diszkrét világos színekben tartott festése, valamint a nagy gonddal, sok tanulmánnyal, tudással és szorgalommal készített nagyfalikép, melyet Rakssányi Dezső festőművész a legnagyobb önzetlenséggel készített, valamint a külön rajzok szerint készült krémszínű függönyök, a terem közpon-