Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Végh János: Pecz Samu önéletírása
lik, hogy a szemben levő mellékhajó minden egyes ülőhelyéről a szónokló lelkész jól látható és hallható legyen. A templommal kapcsolatosan a főhajó mellett, illetve a mellékhajó mellső részén egy körülbelül 64 m magas harangtoronyt terveztem, melynek alsó részében az orgonakarzathoz és az oldalhajóban levő karzathoz vezető egyik lépcsőt helyeztem el. A harangház felett egy nagy hajlásü téglából faragott toronysüveget terveztem. Az épület külsejét a középkori építészet formáinak felhasználásával terveztem. A homlokzati tagozatok, keretek, párkányok, az időjárásnak jobban kitett részek szárazon sajtolt téglából, a nagyon kitett részeken, mint pillérfedők, ablaktalpak, oromzati fedőkövek, végződések, lábazat stb. kemény süttői faragott kőből, a sima falfelületek kőpor vakolattal készültek. A templomban lévő oltár, szószék és keresztelő medence részben oláhnádasi finom szemcséjű homokkőből, részben girolámói márványból készült, a szószék feletti hangfogó, orgonaház és padok pedig tölgyfából. A több hold területű telek északi és nyugati részén teljesen szabadon állóan elhelyezett L alakú iskolaépület mellett egy délnek fekvő nagy udvar van, mely szabadban való testgyakorlatokra igen alkalmas. A tantermek, szertárak legnagyobb része és a tornaterem ezen nagy udvarról nyerik nappali megvilágításukat, míg a hivatalos helyiségek, rajztermek, igazgatói lakás és díszterem a Városligeti fasor felé nyugatra néző részben foglalnak helyet. A gimnázium építő költsége volt 414.000.- korona, a templomé 143.000.- korona, a gimnázium felszerelése 55.000.korona, összesen = 680.000.- korona. Ez utóbbi építkezések alatt, illetve közben több tervpályázaton vettem részt, mint például a pozsonyi magyar királyi posta palota, a kaposvári királyi törvényszék és fogház, a pesti új zsinagóga tervpályázatai, illetve két ízben a székesfővárosi Gellértfürdő nyilvános és szűkebb körű tervpályázatain is, amelyeknél a három egyenlő értékű első díjak egyikét nyertem. Czigler Győző műegyetemi tanár a József műegyetem összes új budai épületeinek tervezésével és vezetésével volt megbízva, de közbejött halála miatt csak a kémiai és fizikai épületeket tudta elkészíteni. Czigler halála után 1905-ben Hauszmann Alajos műegyetemi tanár a központi épület, én pedig a könyvtár, a műszaki mechanika, a mechanikai technológia, a géplaboratórium és a központi gépház épületeinek tervezését illetve a sürgősen végrehajtandó építkezések művezetését vettem át. Miután ezen épületek felépítését aránylag igen rövid idő alatt kellett végrehajtani, továbbá mindegyik épület teljesen más természetű és rendkívül különleges lévén külön-külön sok tanulmányt igényelt, s miután elveim szerint mindenütt egy belülről kifelé építő rendszert kívántam ezeknél is keresztül vezetni, szerfelett sok és egymástól teljesen eltérő homlokzatra volt szükség. Ezen többszörös és sürgős természetű feladat megoldása majdnem emberfeletti munkát kívánt meg, s ez csak oly kiváló segéderők segítségével, mint Nagy Károly, Lipták Pál, Takács László, Rerrich Béla volt lehetséges. A műegyetemi könyvtár épületének tervezésénél és felépítésénél meglehetős könnyítést okozott az a körülmény, hogy már 1898-ban megbízattam az Országos Levéltár új épület[ének] tervezésével, amely azonban sok viszontagság után 1913. évben került kivitelre s a közbejött világháború folytán még most sem fejeződhetett be teljesen. Az Országos Levéltár építkezés érdekében több tanulmány utat tettem, 1898-1905. évek közötti időközben, nevezetesen Bécsben, Lipcsében, Weimarban, Strassburgban, Baselben, Berlinben, Párizsban. Ezen tanulmány-utakon melyekben felváltva részt vett Thallóczy Lajos, Károlyi Árpád, Csánki Dezső stb. levéltári szakértő - tett tapasztalatokról és részletes jelentésben a belügyminisztériumnak beszámoltam.
