Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Ivicsics Péter: Vas megyei kastélyok sorsa „Borovszky” nyomán

teknő, csehsüveg), 2/3 hossznyi épületrész már a 18. század második felében megépült. Az épület, a hozzá észak felől csatlakozó, meglévő fafödémes gazdasági helyiségekkel együtt, a 19. század közepén nyerte el egységes tömegalakítását. A kúria tudományos kutatására eddig még nem került sor, de az utóbbi felújítások idején tett megfigyelések szerint a barokk épületrész falelválása egyértelmű, valamint előkerült nyomokban a boltozatos terek díszítőfestése. 3. Egyházashetye

22 A Vasvármegye irodalomtörténetéről írott fejezetben szerepel Berzsenyi Dániel egyházashetyei szülőházának képe. (4. kép) A neves költő országos kultusza és szülőhelyének megbecsülése megóvta házát a jelentősebb átalakításoktól. A több mint 20 méteres, téglányalaprajzú épület nyugati végében megmaradt a kétablakos, fiókokkal tagolt teknőboltozatos nagyszoba, a mai múzeum. A hozzákapcsolódó előtérből nyílóan a korábbi válaszfalak elbontásával, egyterű könyvtárat alakítottak ki a költő születésének 200 éves évfordulójára, 1976-ban. (5. kép) A mai szemmel szerény, köznemesi kúria saroktelke csak területének nagyságával emelkedik ki az utcasorból. A lakóház külső képe mitsem változott az elmúlt száz év alatt. 4. Jánosháza

23 Gróf Erdődy Ferenc századfordulós várkastélyának eredeti magját az 1396-ban Johannes Ormuzd de Varsány által felépíttetett középkori udvarház képezte. Ennek bővítését már az Erdődy-család végezte a 17. század elején reneszánszkorabarokk stílusban. A múltszázadi kép az 1758-as barokk homlokzatfelújítás eredményét mutatja. (6. kép) A mai tömegképzés az 1935. évi átalakítások nyomán 6. kép. , Jánosháza, Gróf Erdődy Ferencz várkestélya", 1898 (Borovszky nyomán