Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában. A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei

2. kép. A főépület udvari homlokzatai és melléképületei, 1997 emeleten (4. kép), leszámítva a keleti oldalszárny északi végét, ahol síkfödémek vannak (f 11-15., e 16-19. és az e 15. folyosó északi része). Úgy tűnik, hogy valamenynyi téglából épült és nincs közöttük a 18. századnál öregebb, de ennek végleges eldöntésére csak a falkutatás után vállalkozhatunk. A ház régebbi falai vastagabbak, s szignifikánsan tölcséres bélletűek az eredeti nyílások. Az utcai szárny kéttraktusos, s a lakószobák (a földszinten az üzletek) a déli oldalon sorakoznak (f 1. és 5., e 8-11.). Az udvari szárny eredeti formájában egytraktusos volt, a hossztengelyre keresztben felfűzött helyiségekkel. Itt az emeleti lakás mai, oldalfolyosós kialakítása már egy 20. századi átépítés eredménye. A tágas kapualj oldalfalai az udvar-, észak felé kissé széttartanak. Vegyes rendszerű boltozatából eltérő építési periódusokra következtethetünk, bár a kosáríves vezérgörbe megvan mint a déli, mint az északi szakaszon. Nyugati oldalának az udvar felőli végénél lévő boltfiók alatt kialakított ajtónál - amelyet kétszárnyú, kovácsoltvas rácskapu zár el - indul az emeletre vivő lépcső. Ennek és a vele egységbe foglalt, emeleti közlekedőnek a kialakítása építészeti kuriozitás. Ez nem jelöl sem kiemelkedő kvalitású műszaki megoldást, sem magas esztétikai színvonalat, inkább arra utal, hogy a kevéssé felkészült, vidéki építőmester kezére valló, bugyuta, provinciális bájt sugárzó, szűk helyre öszszezsúfolt téregyüttes eléggé szokatlan megjelenésű. Ezt persze az is eredményezhette, hogy az építő kezét megköthették olyan adottságok, amelyeket csak falkutatással lehetne pontosabban azonosítani. A felső lépcsőkart délről szegélyező fal képezi az itt, a tér déli, emeleti oldalán végigfutó, keskeny folyosó alapját. A falon végigfektetett fagerendához erősítették feketére mázolt, kovácsoltvas korlátját. A provinciális barokk reminiszcenciákat keltő alkotás a ház legszebb részletei közé tartozik, az ide szolgáló, feltehetően vele egykorú, míves ajtókkal együtt. Ez a tér egy, a századelőn kialakított, a boltozatot áttörő felülvilágítón kapja a természetes fényt. A korábbi épületrész - az utcai szárny és a hátsó szárny déli szakasza - felett épen megmaradt az igen szép, barokk tetőszerkezet. Ez egyben azt is bizonyítja,