Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Ágostházy László: A romokról

szellemi kísérletet - nem teljesen irreálisan. Ez a törekvés és a nyomában megvalósult helyreállítás példaértékű, amelynek kapcsán azt is érdemes kiemelni, hogy mindez a hatvanas-hetvenes években történt. Az előbbiekben vázolt, valóban meggyőző hatású konzerválási-helyreállítási eredmények mellett vannak olyanok is, ahol a hagyományosan konzervált nagyobb együttes egy apró részlete rendelkezik olyan egyedi erővel, amely felfokozza az egész terület hatását. Ezt nyújtja a somogyvári apátság kerengőjének sarkában készített quasi rekonstrukció (4. kép), mely a modern eszközökkel megfogalmazott védő tetőj ével együtt szinte magyarázza, élővé teszi a területen kínálkozó teljes látványt. Itt szinte fordított a helyzet, mint Diósgyőrben: ott a nagyobbára ép részek magyarázzák a pusztultabbakat, itt ez a rekonstruált apró részlet segíti a többi elképzelését, megértését. Mindkét megoldás maradandó élményt kínál a látogatónak. Kialakult egy másik „kísérletezési irányzat" is a magyar műemlékvédelemben: az élménykeltővé ki nem egészíthetőnek ítélt romoknak védőépülettel történő megóvása. Ez ugyan nem minősül „par excellence" műemlékvédelmi megoldásnak, ám eredményei mégis befolyásolják a szakterület többi oldalát. Kisebb méretű, ám kiemelkedő jelentőségűnek ítélt emlékek fölé így került védőépület (Veszprém: Szt. György-kápolna, Óbuda: Meggyfa utcai mozaikok, Pécs: Apáca utcai ókeresztény sírkamra stb.), amelyben kiegészítések nélkül, feltárt állapotát megőrizve szemlélhető a rom, a mozaik, a falfestmény töredéke. A védőépület egyedien bravúros kivitelezési módszeréről és a korszerű technikai eszközök (klimatizálás stb.) alkalmazásáról nevezetesek a pécsi Szent István tér Ókeresztény sírkamráinak védőépületei. Mindezek között mégis a legtöbb figyelmet a balácapusztai hatalmas római kori villa védőépületére kell fordítani, hiszen ez az - talán a kővágószöllősi védőépülettel együtt - amely nem pusztán védi a pusztulástól a feltárt maradványokat, hanem a nyitott és a fedett terek (perystilium, használati helyiségek) hajdani hatására is utalni tud. E helyiségekben a padlómozaikok, a freskótöredékek, a használati tárgyak között járva a nem szakértő látogató is érti a látványt, rezonál a hely sugallataira. Ilyen körülmények foglalatában tud üzenetében másfélezer évet átível4. kép. A somogyvári Szt. Egyed-apátság kerengője