Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete

10. kép. Épületeink a Döbrentei utca utcaképében észak felől, 20. század eleje Országút (Hauptgasse - ma Döbrentei utca) menti fekvése - miatt előtte postako­csi állomás volt. 37 Nemcsak sok utazó fordult meg itt, de nagyobb termei, étterme miatt a fogadó a budai társadalmi élet fontos színtere is lett: 1836. október 4-én zsidó táncvigalmat 38 rendeztek itt, 1836 novemberében az ismert bécsi Schwanen­feld - Kunstgallerie nyitott tárlatot a fogadóban. A kortárs beszámoló (C.v.H.) fel­hívja a figyelmet a kor jelentős személyiségeit bemutató portrékra, csoportképek­re és viseletekre, valamint az élethű szobrokra, amelyek leginkább a ragyogó esti viaszgyertya világításnál élvezhetők. 39 Az 1837-es nagy pest-budai árvíz (amelynek vízszintjét a Döbrentei utca 15. számú házon magyar-szerb nyelvű tábla őrizte meg) az immár tartósabb anyagokból épült Tabán házait - s így épületeinket - sem vi­selte meg annyira, mint a pesti külvárosokét. 40 így a táncmulatságok egyik budai helyszíne továbbra is a fogadó, 1844 februárjában - többek közt - az épülő Dolog­ház javára rendeztek bált. 41 A Döbrentei utca 7. számú épületben, a fogadóban 1862-ben Knabe Ignác épí­tőmester tervei szerint folyt átalakítás az udvarban, 42 1873-ban pedig egy Kulits ne­vű építész szignálja az épület kisebb átalakítását tartalmazó tervet. 43 (5. kép) A tulaj­donos ekkor Petz József volt. E terv mutatja a legtöbbet a Döbrentei u. 7. házról. Az északi oldalon ide-oda kanyarodó telekhatár mentén két udvar alakult ki, egy részén már kétemeletes kiképzéssel. Az utcai traktusban az U alaprajzú lépcsőházi térből voltak megközelíthetők az I. emeleti konyhák és éléskamrák, és a hat alkó­vos utcai szoba. Bálteremre ekkor már nem volt szükség: az első udvar nyugati ol­dalán terét hat kisebb helyiségre osztották. A Döbrentei u. 9. - Apród u. 10. való­színűleg a múlt század hatvanas éveiig tartozhatott a vendégfogadóhoz, mert 1863 - októberében új tulajdonos: Ajkay Imre és felesége vette meg az ingatlant. 44 Nem tudjuk, mikor nyitották a Döbrentei utca 9. sz. épület első emeleti függőfolyosója déli beforduló szakaszának végén a ma befalazott átjárót, amelyről Zakariás G. Sándor így ír: „Első emeletén a tabáni templomhoz vezető befalazott átjáró, rae-

Next

/
Thumbnails
Contents