Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete
A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete FARBAKY PÉTER A századfordulón nagyrészt lebontott Tabán igen kevés régi építészeti emléket őrzött, amelyet még tovább csökkentett a második világháború pusztítása. A városrésznek az újkorban két egyházi központja alakult ki: a kisebbségben lévő katolikusok 1689-ben a Musztafa pasa-dzsámit kapták meg. Helyén Oberhuber Keresztély építőmester vezetésével 1728-1736 közt emelték az Alexandriai Szt. Katalin-plébániatemplomot, amelynek főhomlokzata 1750-1753 között, szentélye pedig 1765ben Nepauer Máté tervei szerint készült. A többséget alkotó görögkeleti szerb lakosság 1697-ben építette első egyházát Szt. Demeter tiszteletére, amelyet 17421751 között Mayrhoffer Ádám építőmester váltott fel egy nagyobb épülettel. Míg a katolikus plébániatemplom ma is áll, a szerb templomot második világháborús sérülései miatt - indokolatlanul - lebontották. 1 Közvetlenül a plébániatemplomtól északra fekszik épületcsoportunk," amelyet a Várhegy déli lábától a Duna felé a mainál jobban lejtő terepen* kialakult eltérő szintű udvarok, belső lépcsők jellemeztek. (1. kép) Ilymódon a régi Tabán egyik tipikus részlete, abban is, hogy csak egy része maradt meg, nagyobb része - akárcsak a városrész maga - elpusztult. írásunkban a ma is álló Döbrentei u. 9. - Apród u. 10. számú műemléképületeknek és a mellettük állt Döbrentei u. 7.- Apród u. 8. egykori házaknak az építéstörténetét kíséreljük meg felvázolni, a rendelkezésre álló írott és képi források segítségével. Az 1810-ben bekövetkezett tabáni tűzvész olyan sok épületet pusztított el a városrészben, hogy az építészetileg is cezúrát jelent. Kevés korábbi barokk ház maradt meg, s a klasszicizáló késő barokk - koraklasszicista újonnan emelt épületek egész sora adta meg a Tabán új városképének jellegét. A tűzvész előtti állapot fontos dokumentuma volt a Fővárosi Levéltárban őrzött 1790-ből származó térkép, amely sajnos időközben elveszett. 4 A Tabán egyik legfontosabb útvonalát a mai Döbrentei utca vonalában a Landstrasse (Országút) képezte, amelyet 1697-ben már regisztráltak. Az országút és a mai Ybl Miklós tér déli részére lokalizálható, Pestet és Budát összekötő hajóhíd 5 forgalmas találkozásánál több tabáni fogadó is létesült. A leghíresebb az Arany Perec volt a Döbrentei u. 3-5. - Apród u. 6. szám alatt. 11 A Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1803. szeptember 27-i száma számol be arról, hogy özv. Kramerlauf Rozália elárvereztette a fogadót a házzal, beszálló kocsmával és kávéházzal. Az épületben ekkor nyolc szoba volt, biliárdszoba, valamint két lakás a vár felé. 7 Tönkremenése hozzásegített - éppen az általunk most vizsgált, szomszédos Döbrentei u. 7. számú házban - egy újabb vendéglátóhely kialakulásához. Egykori tulajdonosának: Grosz Antalnak újsághirdetéséből tudjuk, hogy 1804 novemberében, az egykori Döbrentei u. 7. sz. helyén megnyílt a „Hét választó" fogadó: „Minden Renden lévő Utazó-Uraknak az Alább-írtl alázatosan jelenti:
