Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén
1881. évi kataszteri térképet is ismerünk, ott már az új templom kontúrját látjuk, patrónusa pedig Szt. Márton. Az 1784. évi katonai felmérés és egy 1787. évi térkép helyét, tájolással ugyanúgy adja. 80 Levéltár és irodalom: A vásárhelyi kolostor 1511. évi urbáriuma említi Szt. Márton egyházát. 8 ' Az 1698. évi visitatio leírja, hogy mindenütt boltozott, jó állapotú egyedülálló eset ezidőtájt errefelé - zsindellyel fedett. Kőtornyában egy harang függ, a patrónusnak szentelve. Egyetlen oltárát különböző képekből állították öszsze, rajta négy fa gyertyatartó. A szószék kőből, a karzat fából épült. A kegytárgyak bősége is meglepő az akkori állapotokat ismerve. 82 Egy 1754. évi összeírás már két harangot talál a toronyban. Szószéke is új, fából van. 83 A kor szemléletében egy faragott-festett, bizonyára díszes mű méltóbb volt a helyhez, mint a vaskos kő-tégla építmény. 1761-ben templomunk még a temetőben állt. Az 1779. évi visitatio sem tud bizonyosat arról, hogy mikor épült. Meg kell elégednünk annyival, hogy a középkorban. A hívek építették egykor. 84 Az 1824. évi visitatio summázó leírásából tudunk meg egyet s mást: a falu szélén áll kiemelkedő helyen, víztől-tűztől védve. Falai ugyan erősek, de a boltozattal baj volt. Elvált a faltól és középen valamint a szentélyben erős repedés látszott. Falazott tornyát az időjárás alaposan megtépázta, de most is két harang függ benne. A nagyobbik felirata: „Me fundit Nikolaus Löw Neostadii 1725", a kisebben a keresztrefeszítés képe „Jézus Rex Nazareus Judaeorum" és Szt. Márton-képe „Fecit Ivan Goss Anno 1805" felirattal. Ez utóbbit ugyanabban az évben újra öntötték. Karzat, négy mutációs orgona és tizenhat pad szerepel még a felsorolásban. Falazott oltárán sértetlen kőlap (ez ideig mindenhol feltört pecsétről olvastunk). Rajta négy fa gyertyatartó, tabernaculum. 85 És ezzel le is zárul a középkori templom élete mert a bajok végzetesnek bizonyultak. A torony is elvált a hajó falától, 1828-ban be kellett zárni. Egy ideig még kerestek megoldást megmentésére, 86 sokáig állt elárvultan, még az 1857. évi kataszteri térkép is jelöli. (16. kép) Hosszú ideig élt templom nélkül a falu, végül mégiscsak lebontották. 87 Uj temploma 1882-ben épült 88 a régitől kissé nyugatra, túlzott méretekkel, archaizáló, barokkot idéző eklektikus stílusban. A régi templomból feltehetően az oltár Szt. Márton-képével, örökmécses, sekrestyeszekrény, egy hosszú barokk tölgyfapad és talán az orgona sípháza épült be az újba. Ihász (Marcaltő), kápolna Kataszteri térkép: A lakott puszta egyetlen utcájában, kis külön telken állt, egymagában. Északkelet felé tájolt, méretei szerények. Egyhajós, szentélye a hajóval egy térben, apszisa íves, tornya, sekrestyéje nincs. Titulusát a térkép nem adja. 89 Az 1783. évi katonai felmérésen 90 a templomot nem lehet azonosítani, de a temetőt sem. Egy másik, a 18-19. század fordulójára datálható Gerlich-térkép viszont mindkettőt jelzi. Ez ugyan primitívebb kidolgozású, de kedvezőbb léptékű. És hihetőbb, hogy egy térkép elmellőz valamit, semmint, hogy nemlétezőt ábrázolna. 91 Levéltár és szakirodalom: Helyszínünk az idők folyamán gyakran változtatta státusát, hol kis falucska, hol lakott puszta, hol még az sem, napjainkban külterületi lakott hely Marcaltő határában. Az eldugott kis kápolnával a szakirodalom nemigen foglalkozik, ha mégis, összetéveszti a temetőkápolnával. Mégpedig úgy, hogy azt a nagyon kevés adatot, mely Ihász kápolnájáról előkerült, a ma is álló temetőkápolnára testálja, nem is gyanítva, hogy állt itt egy másik is. Kataszteri térkép nélkül mi sem gyanítanánk. Valójában az 1779. évi visitatio jegyzőkönyve is utal rá: „Locus opportunus existit pro inhumatione defunctorum, benedictus, extra septa ecclesiae, et possessionis positus" (megfelelő hely van temetésre... a templom ke-
