Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

galmas, sokalakos, Szt. András-kép - talán a régi oltárkép - egy empire oltárkereszt, és egy 1752. évi missale található ma a régi templomból. Lovászpatona, r. k. templom Kataszteri térkép: A község főutcájának egyik végében állt, szemben az út másik végén álló ev. templommal. Keletéit volt, és meglehetősen kicsi, zömök. Legvalószínűbb, hogy szentélyével egy teret alkotott. Szentélye sokszögű, bal oldalán sekrestyével. Tornya a homlokzat elé épült, négyszögletes. Titulusát a térkép nem adja meg.

M Levéltár és irodalom: Az ősi katolikus templomot a törökdúlás után az evangélikusok foglalták el. Nem volt ez a foglalás zavartalan, a katolikusok mindent megtettek visszafoglalására. 1757-ben tanúkihallgatások folytak, bizonyítandó tulajdonjogukat. Ha a válaszokat komolyan vehetnénk, megtudhatnánk, mikor szállták meg azt az akatolikusok, le volt-e rombolva, ki építette újjá? De csak a végeredmény biztos: azóta is birtokukban van.

54 A katolikusok egy silány kis viskóba szorultak, néhanapján Kelcz Imre jezsuita látogatta meg őket. Festetich Károly földesúr épít nekik templomot 1765-ben, egyelőre torony nélkül, Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelve. (10. kép) Az 1779. évi visitatiós jegyzőkönyv

55 gyóntatószékről, sediliáról, két keresztről, két fa- és két érc gyertyatartóról ír, a sekrestyében pedig egy szekrényben tartják a szent holmikat. Egy harang van - hogy hol, nem írja. Az 1817. évi visitatio

5

" már elpanaszolja, hogy a 7 x 4 öl méretű kis templomot kinőtte a megszaporodott nép - „kisded, csöpörödött templom" - írja róla a plébános. Csaknem a falu végén áll, keletre néz, lapályos, nedves helyen, de legalább nincs tűzveszély. Valóban sem az 1863. sem az 1867. évi patonai tűzvész nem tett kárt benne ismereteink szerint. Szilárd építmény erős falakkal, zsindelyes tetőszerkezete jó állapotú - olvashatjuk. Tornya még ekkor sincs, majd 1832-ben építteti fel gróf Győry Krisztina kegyúrnő, nem is akármilyent, 10 öl magas volt.

57 A két harang tehát haranglábon függ. Karzata falazott, ugyanígy a sekrestye is. Fa szószéke művészi munka, aranyozással díszített. Kripta és keresztelőkút nincs, az utóbbiról gondoskodik a kegyúr. 1825-ben Sopronból hozattak egy szép kőből faragó ttat, réz fedővel. Az 1845. évi visitatiókor gróf Zichy Domokos püspök már ezt veszi jegyzékbe. Egy oltár áll benne, kő menzalappal. Alkalmanként örökmécses ég 10. kép. Lovászpatona 19. század végén lebontott r. k. templomának rekonstruált alaprajza