Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

F. Mentényi Kára – László Csaba: A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház épülete

37. Finánczy i. m. 1.: 191., 2.: 306.; Gönczi i. m. 27.; Vecsey i. m. 56-57. A tallósi árvaház egy későbbi homlokzati képét lásd: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye és Pozsony. Szerk. Borovszky Samu. Bp., [1904.] 121. 38. Kemény Lajos: Hefele Menyhért. Pozsony, 1915. 39. Sturm, Leonhard Christoph: Vollständige Anweisung, allerhand oeffentliche Zucht- und Liebesgebäude/ als hohe und niedrige Schulen, Ritter-Academien, Waysen-Häuser, Spitale vor Alte und Kranke, und endlich besonders also genannte Zucht-Hauser und Gefangnisse wohl anzugeben. Augspurg, MDCCXX. 17-19. p., X. t. - Országos Széchenyi Könyvtár, Széchényi Ferenc könyvtárából. A „Civil-Baukunst"-ról - Mojzer Miklós: Architectura Chilis. Iskolás művészet XVIII. századi építészetünkben. Művészettörténeti Értesítő, 6, 1957, 2-3. 103-118.; Bibó István: A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. Építészeti szakkönyvek Magyarországon a XVIII. században. In: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Bp., 1978. 27-122. 40. Vecsey i. m. 54-58. 41. Ld. a 36. jegyzetet. 42. „ ... Murarior Magister Semet observationibus Hebellianis plene accomodate debeat". 1781. április 26. Szombathely, Püspöki Levéltár, Árvaházi iratok, i. ni. 43. MOL Helytartótanácsi iratok, A 39. Acta generalia 1783. Nr. 5346., Vecsey i. m. 60. Ez a tervrajz szerepelt az 1994. augusztus 30 - november 27. között a Szombathelyi Képtárban rendezett, Hefele életművét bemutató kiállításon. Melchior Hefele ( 1716-1794) építész emlékkiállítása. Katalógus/Szombathelyi Képtár. Szerk. Zsámbéky Monika. Szombathely, 1994. 133. kat. sz. 14. Itt jegyezzük meg, hogy az épület leírásánál a szerkesztő már figyelembe vette akkori új kutatási eredményeinket. A kérésünkre a kiállítás bontásakor a tervrajzról készített és elküldött fotókért köszönetet mondunk. 44. „ ... amit ezen a rajzon feketével vagy sötét színnel jelöltek, az már elkészült, amit vörös színnel különböztettek meg, annak az alapjai most épülnek". Ld. a 43. jegyzetet. 45. A régészeti feltárás közben került elő egy, a mai kápolnától eltérő, némileg más vonalú barokk alapozás, amely szintén egy, a középkori torony helyén épülő, íves záródású, talán ovális formájú térhez tartozott volna, amely azután - feltehetően az 1780-1783 közötti tervváltozás következtében nem valósult meg. Az 1780-as első terv még minden bizonnyal ezt a megoldást tartalmazta. Az eredeti koncepció megváltoztatását a keleti szárny belső udvari homlokzatán -, ahol a nyitott árkádos folyosóval készült földszintet még az építkezés ideje alatt befalazták -, szintén megfigyelhettük. 46. Ezt a sajnálatosan csupán néhány (mindössze 3 db) töredéket a 110-111. számú helyiség nyugati falának fülkéjében találtuk másodlagosan befalazva. Felületükön fehér meszelés található. 47. Ez lehet az oka annak, hogy a kápolnában egyáltalán nem találtunk festésrétegeket. 48. A bástya elnevezéséről ld. Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen. Vas Megye Múltjából, 3. Szombathely, 1986. 43.; Bariska - Németh i. m. 107-108., 49. Ebből adódott az az általános feltételezés, hogy - legalábbis részben - a bástya még ma is áll. Ezt állítja Barcza 1943, i. m. 117. és Chernél i. m. nyomán Vecsey i. m. 61. 50. Bariska István: Erődítési munkálatok Kőszeg városfalain a 16. században. Vasi Szemle, 36, 1982, 2. 245-259. 51. Az ásatás során értékelhető leletanyag sajnos nem került elő, ezért az itt álló városfalak datálása nehézségekbe ütközik. Jelen munka során azonban bizonyossá vált, hogy ezek a szakaszok mindenképpen 1531 előtt épültek. 52. Paolo Giovio (Paulus lovius): Jelenkori történetek könyve. Részletek, 30. könyv. In: Kőszeg ostromának emlékezete. Szerk. Bariska István. Bp., 1982. 153-154.; Bariska 1982, i. m. 254. 53. Ld. a 43. jegyzetet 54. Az egyes helyiségek megnevezését Hefele német nyelven adta meg, külön a földszintre és külön az emeletre vonatkozóan. Az azonos funkciók nála azonos számot kaptak. 55. Kemény i. m.; Guby, Rudolf: Melchior Hefele, ein vergessener Wiener Architekt (1716- 1799). Monatsblatt des Altertums-Vereines zu Wien, Bd. 12., Jg. 35, 1918, No. 5. 113-120., No. 6-7. 121-130.; Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Bp., 1922.; Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Bp., 1922., Kapossy János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Századok, 57-58, 1924. 585-613.; Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. Szombathely, 1929.; ifj. Hell Géza: Szily püspök korának alkotásai. Magyar Építőművészet, 1943, 9. 207-211.; Mojzer Miklós: Werke deutscher Künstler in Ungarn. 1. Architektur. Baden-Baden - Strasbourg, 1962. 43-47. (Studien zur deutschen Kunstgeschichte, 329.); Windisch-Graetz, Franz: Die Entstehunsgeschichte des Hochaltars von Sonntagberg und die Marmorengel vonj. C. Schletterer. Alte und moderne Kunst, Jg. 8. No. 66. 1963. 16-21.; Brenner, Wilhelm: Melchior Hefele, ein unvergessener österreichischer Architekt (1716-1794). Alte und moderne Kunst, Jg. 11. No. 88, 1966. 19-25.; Kelényi, György: Die Gelegenheiten von Melchior