Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
F. Mentényi Kára – László Csaba: A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház épülete
rabbi kastélyt. Természetesen nem tudjuk, hogy 1764 óta milyen mértékű volt a változás, az egyszerű, igen logikus alaprajzot tekintve azonban feltehetően nem ezen a ponton volt szükség nagyobb átalakításra. Ezek után természetesen föl kell tennünk a kérdést, hogy vajon csupán az intézmény szervezete szolgált-e példaként a kőszegi árvaház számára, vagy maga az épület is? Különösen érdekes ez azért, mert Szily János 1780-ban a már három éve Szombathelyen, a püspöki szeminárium épületén dolgozó Hefele Menyhértet bízta meg az árvaház terveinek kidolgozásával. 3 '' Ismerhette-e Hefele Fellner tallósi munkáját? Egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre, ha összehasonlítjuk az 1782. évi tallósi tervet valamint Hefele még ma is álló kőszegi épületét, az udvari folyosóról nyíló helyiségsort kivéve, ami azonban általános jelenségnek tekinthető, nem találunk semmi hasonlóságot. A minta bizonyára a nevelés céljában - az árva az intézetből való kikerülés után képes legyen saját munkájával eltartani magát -, körülményeiben és az oktatás színvonalában lehetett mértékadó. 37 A két példa már csak azért is nagyon nehezen összehasonlítható, mert egyik esetben sem önálló tervezésről, csupán átalakításról beszélhetünk. Fellnernek és Hefelének egyaránt alkalmazkodnia kellett egy már álló épülethez, utóbbi esetében még egy félig kivitelezett korábbi elképzeléshez is. Ilyen szempontból munkájukban nemigen támaszkodhattak olyan mintaképekre, mint amilyenek különböző építészeti szakkönyvekben akkor már napvilágot láttak. Nagyon valószínű, hogy éppen Hefele, akiről tudjuk, hogy komoly építészetelméleti könyvtára volt, 38 ismerhetett olyan metszeteket, amilyen például a Leonhard Christoph Sturm által többször is kiadott, közkedvelt ún. „Civil-Baukunst." árvaház-alaprajza és homlokzata. 39 (5. kép) A kőszegi épület kialakításánál azonban sokkal inkább gyakorlati szempontok vezették, a korábbi részek felhasználásán túl mindenekelőtt az időközben kidolgozott szabályzat tervezete/ 0 amely - az elhelyezni kívánt oktatók, tanulók és a személyzet létszámán keresztül - meghatározta az épület kívánt nagyságát is. Hefele Menyhért tervei Nem tudjuk pontosan, mikor készült el Hefele Menyhért első tervrajza. 1781. április 26-án ugyanis a helytartótanács nevében Csáky János megadta az engedélyt a már csaknem három éve álló építkezés folytatásához. 41 Egyik fontos kikötése volt, hogy a munkákat irányító kőművesmester, „Murarior Magister Semet" mindenben alkalmazkodjék Hefele tervéhez, sőt ragaszkodott személyes művezetéséhez is. 42 Mi csupán a következő tervet ismerjük, azt, amelyet a szombathelyi püspök 1783. április 29-én nyújtott be a helytartótanácsnak. 43 (6. kép) Mellékelt levelében uja, hogy az épület legnagyobb részét 1781-1782-ben felépítette, lefedte, bevakolta, elkészíttette a padlókat, berakatta az ajtókat, az ablakokat és a kályhákat. A jelenlegi terven csupán a legújabb változtatásokat jelzi: „... in hacce Delineatione nigro, seu obscuro colore notatum est, totum iam perfectum existit, quod vero rubro colore distinction est eins fundamenta nunc iaciuntque". 44 A vörössel jelölt szakasz az épület fontos részleteit rejti magában. Voltaképpen ugyanarról a félköríves kiugrásról lesz szó, amelyet írásunk elején már oly hangsúlyosan említettünk. Az 1785-re már befejezett, egyszerű kőszegi épület (2. kép) egyetlen igazán rangos építészeti megoldását, eltekintve olyan finom kis részletektől, mint a pinceboltozat megtartása és az egységes homlokzati megjelenés érdekében kitalált ún. félszint vagy a lépcsőház (7. kép), az íves sarokhelyiségben kialakított kétszintes kápolnajelenti. Itt jegyezzük meg, hogy először Hefele - a középkori városfal megtartásával - a sarokra tervezte a kápolnát. 45 Ehhez a megoldáshoz, melyet bizonyára az
