Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza” krónikája a 17-18. században

északi oldal megvételét. A pápai oklevelekben az alszél és a felszél megkülönböztetés mindig a várkastély irányát jelenti, az a felszél, ami a Hosszú utca esetében északot jelöl. 462. P. 1216. 27. cs. capsa 62. N. 1. 463. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 109-110. 464. P. 1216. 33. cs. capsa 64. N. 141. 465. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 111. 466. P. 125. 467. P. 125. 468. Thaly Kálmán: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Bp., 1880. 134. 1707-ben a császári seregek felgyújtották Pápát, a városból két ház maradt meg Sándor Mária, Tallián Sándorné „piaci nagy háza" és Botka Ferencnéé. 469. P. 1216. 34. cs. capsa 64. N. 187. p. 10. 470. A N. 79-es ház megszerzésének jelentős iratanyaga van. P. 1216. 22. cs. capsa 60. N. 323., 28. cs. capsa 62. N. 152., 30. cs. capsa 63. N. 38. p. 889., 34. cs. capsa 64. N. 184. p. 1-2. Esterházy Károly által emeltetett új plébániatemplomnak ez a ház ált a legtovább „útjába", (ld. az 1795-ös Joannes Gerlisch-féle várostérképet, melyen a kész templomra rányúlva még jelzik a Pikler-féle házat.) Pikier György amíg élt, nem is tudta az uradalom megszerezni. Halála után Balázsovits prefektus rávette özvegyét, hogy adja el az épületet és egy állítólag csekélyebb értékű épületet [N. 348.] kapott helyébe, amely csak 30 éves inscriptióval bírt, míg a főtéri örökös szabadsággal rendelkezett. Az épület az uradalom szerint emeletes volt és alul lacikonyha tartatott benne egy szobában. A Pikier örökösök még 1817-ben is kérelmezik az uradalomtól, hogy ezt az előnytelen cserét igazítsa ki. 471. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 115. 472. P. 1216. 21. cs. capsa 60. N. 39. p. 74. 473. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 115. 474. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 116. 475. P. 1216. 27. cs. capsa 62. N. 1. 476. Az egykor főtéren állt telkek közül először az 1730-as években azt a telekcsoportot bontatta le és szüntette meg teljesen az uradalom, amely a Maynzeck-féle térképen is szerepel még a várkastély előtt, de már mint lebontott telekcsoport. Ez a telekcsoport most túllép a szűkebben vett témán, mivel ezt a Víz utcához számozták. Esterházy Károly 1771-ben elhatározta, hogy új plébániatemplomot épített a főtéren és ekkor elkezdődött a középkori eredetű plébániatemplom körítőfalához tapadó lakóházak felszámolása ld. N. 80. és N. 79. boltok bontása. Ezek a boltok a Maynzeck-féle térképen sem szerepelnek részletesen. Az okleveleknek az eddigiekhez viszonyítva részletesebb közlését azért tartottam fontosnak, mert egyrészt érzékelhető belőlük a boltok sűrűsége (kereszt utcácska), azok tulajdonjogának megszerezhetősége valamint az, hogy a város polgárai közül a legtehetősebb nemesi réteg is tartott fenn itt üzletet. 477. Veszprém. Laczkó Dezső Múzeum, Helytörténeti Adattár 9853-68. VeML Divisionales I. cs. 34. sz. 478. A pannonhalmi Szent Benedek rend története. Szerk. Sörös Pongrác. 10. köt. Erdélyi László: A tihanyi apátság története. 1. Az apátság önállósága 1055-1701. Bp., 1908 809-811. 479. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. p. 117. utca és házszám nélkül beírt oklevél a Hosszú és az Új utca között Fornices felirattal. 480. Veszprém. Laczkó Dezső Múzeum, Helytörténeti Adattár 9882-68. Győri kápt. bev. jk. 13. 475479. 481. P. 1216. 30. cs. capsa 63. N. 1. p. 2-3. 482. P. 1216. 30. cs. capsa 63. N. 1. p. 5. 483. DAP 2. 163. 484. DAP 2. 170.