Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza” krónikája a 17-18. században

új házszámozás készülhetett. Joannes Gerlisch és Casparus Miller térképei

12 már az új telekkönyvhöz készülhettek, de a telekkönyv jelenleg ismeretlen." A most közölt adattár alapja az 1735-ös telekkönyv volt - ennek adatai szerepelnek az Adattár első sorában -, ehhez rendeltem hozzá az említett korábbi összeírásokat, egyéb levéltári és publikált forrásokat is. A legkorábbi azonosított, telekhez kapcsolható adatom 1602-ből származik, jelenleg semmilyen 17. századinál korábbi adatot nem tudok telekhez kötni a városban.

14 Az okleveleknek nagyon tömör és magyar nyelvű regesztáját közlöm. A családneveket mindig eredeti formájukban adom meg. Abban az esetben, ha a rendelkezésemre álló adatok egyértelműen nem igazolták az összeírásokból azonosítható tulajdonost, de feltételezhetően arra a telekre, vagy háztömbre vonatkoztatható, minden esetben kérdőjelet tettem. Az alábbi adattár egy első megközelítése annak, hogy egy ilyen típusú adatsort, hogyan lehet publikálni illetve előkészíteni további, több szempontú elemzésre. Az eddig feldolgozott egy utcából is látható, hogy a várostörténettel érintkező tudományágak mindegyike hasznosíthatja ezeket a forrásokat. Minden bizonnyal a teljes belváros feldolgozása esetén a jelenlegi rendszer módosulhat és talán módosulni is fog. A város 17-18. századi történetének mélyebb megismerésére már a jelenleg közölt adatok is lehetőséget adnak, de csak a teljes anyag publikálása révén válik lehetővé a várostörténet országos vagy regionális tendenciáinak árnyalása. JEGYZETEK 1. Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica, 12, 1984, 2. 183-232. 2. Haris Andrea: A pápai Corvin-ház építéstörténetének kérdőjelei. Műemlékvédelmi Szemle, 1992. 2. 49-60. 3. Az adattár csak a belváros egy részét tartalmazza, azonban a 17-18. századi város két külső részből az ún. Alsó Majorokból és a Felső Majorokból állt. Ezek kezdetben a kétbeltelkes rendszer miatt egy-egy belvárosi telek tartozékai voltak, majd fokozatosan leváltak arról és egy-egy külön település alakult ki belőlük. Azonban még a 18. század végén is tartoztak belvárosi telkekhez majorok. Ezeket nem vettem bele a jelenlegi feldolgozásba. 4. Üdvözlet a régi Pápáról. Felelős szerk. Németh József. Bp., 1987. 104. 5. Magyarország régészeti topográfiája. Főszerk. Gerevich László. 4. Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. Szerk. Torma István. Bp., 1972. 196. 6. 1656-os és 1660-as összeírás: MOL herceg Esterházy cs. levéltára. P. 125. Esterházy Pál nádor iratai 11.621. 1715-ös összeírás: MOL Esterházy cs. levéltára. Dominium Pápa. P. 1216. capsa 62. N. 1. 1735-ös inscriptionális telekkönyv: MOL Esterházy cs. levéltára. Dominium Pápa. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N. 325. 1735-ös telekkönyv: MOL Esterházy cs. pápai levéltára S. 18. 7. Ez az összeírás publikált: Katona Imre: Pápa város 1660. évi összeírása. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Veszprém, 1972. 341-356. 8. Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk városkép kialakulásának folyamata. Pápai Múzeumi Értesítő, 3-4. Pápa, 1992. 136.35. 9. Az inscriptió, azaz felül való írás, azt a kiváltságot jelenti, mely szerint a telek nem tartozik földesúrnak adózni ill. más szolgáltatásokat teljesíteni. Ez szemben áll a censuális, azaz. adóhoz való telek, mely a fenti terheket mind viseli. A továbbiakban mindenhol megtartottam ezt a két korabeli kifejezést. Az inscriptionális telkekre 1. m. Haris 8. jegyzetben i. m. 131-133. 10. P. 1216. 28. cs. capsa 62. N. 152. 11. VeML T. 560. Ez a térkép 18. század második felei másolata. A térkép másolatát és az adatot Somfai Balázsnak köszönöm. 12. Pápa belvárosa. Joannes Gerlisch térképe, 1795. MOL S. 12. Div. XII. N 5/2 és Pápa külvárosai. Casparus Miller térképe, 1793. VeML T. 252. 13. 1811-ben régi mappának és catastrumnak nevezik az 1753-as telekkönyvet. P. 1216. 22. cs. capsa 60. N. 320. p. 2. 14. Ez alól természetesen kivétel az az. 1520-as oklevél melyet már a 19. század elején telekhez kötöttek. Ld. még: Adattár: N. 10. A kontinuitás hiánya az 1594-1597 közötti török uralomból eredhet.