Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek
ragói invenciójára kell gondoljunk. A pesti domonkosok homlokzatának ornamentális dísze ugyanazt a magas színvonalat képviseli, mint a kecskeméti, vagy a Contiműhely munkájaként számontartott váci Szentháromság-emlék ornamentikája. 77 Conti és Hebenstreit, két jelentős mester, akiknek művészete meghatározta Pest barokk szobrászatát, de hatásuk messze túlnőtt a város határain. Életútjuk és művészetük több generáció művészettörténészeit foglalkoztatta, apró adatok előkerülése, de leginkább a művek közvetlen és alapos vizsgálata vihet közelebb a mesterek művészetének jobb megismeréséhez. JEGYZETEK 1 Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. Bp., 1959. 1.: 112. 2. A kőfaragó és szobrász Conti 1708-ban született Sopronban, apjánál, a luganói származású Pietro Antonio Conti stukkátornál és a soproni Eisenkölb Lőrinc szobrásznál tanult, 1733-ban Pesten nyert polgárjogot mint kőfaragó, városi tisztségeket is viselt, 1773-ban halt meg Pesten. Schoen Arnold: A budapesti központi városháza. Bp,. 1930. 110.; Illyefalvi T. Lajos - Pallós Jenő': Pest és Buda polgárjogot nyert lakosai, 1686-1848. Bp., 1944. 81.; Aggházy i. m. 1.! 111-113., 179. 3. A főoltárt Radovics Krisztina, Dabrónaki Béla és Marjai Zoltán restaurálta 1991-1994 között. Restaurátori dokumentáció, OMvH Tervtár, ltsz. 35116. 1989-1991 között került sor a Mária neve-, 1996-1997 kőzött a Szt. Anna-mellékoltár restaurálására Fodor Mária és a Bólusz Kft. kivitelezésében. 4. Hebenstreit 1719-ben született az ausztriai Ybbsben, 1746-ban Pesten megnősült, 1747-ben a város polgára lett, 1783-ban halt meg Pesten. Eszláry Éva: Hebenstreit József pesti szobrász. Művészettörténeti tanulmányok. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Evkönyve, 1954-1955. Bp., 1957. 88-108. Aggházy i. m. 1.: 112-115., 210., 211. 5. Eszláry i. m. 96., 97., 107.; Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 5. Pest megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp., 1958. 2.: 378., 382. [továbbiakban: MMT 5.]; Aggházy i. m. L: 114., 210. 6. Pesten a pálosoknál, szervitáknál, domonkosoknál, Vácott a ferenceseknél és más váci munkáknál, Esztergomban, Jászberényben. 7. Mágócsy (Magótsy) János nagybátyjától, Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjától Mágócsy Mihálytól, annak feltehetően, 1742-ben bekövetkezett halálakor örökölte teljes egészében (Magyar Kamara Archívuma, Gyurcsányi család iratai. Magyar Országos Levéltár [továbbiakban MOL]E. 177- 18. t. 36. sz. p. 200.) a rátóti és felfalui birtokokat, amelyekbe Mágócsy Mihályt 1720-ban iktatták be (MOL E. 177-18. t. 38. sz. p. 202. v. Elenchus 462. tétel). A Mágócsy család feltehetően az 1730-as évek elejétől Rátóton élt, ahol kúriájuk volt. (Badál Ede: Kastélyok és kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében. Bp., 1987. 34.). Mágócsy János 1760 körül halt meg. Felesége Blaskovich Anna-Mária, gyermekei Teréz (Bogyay Jánosné), Agnes (Pongrácz Antalné) és Mihály (második felesége Fáy Anna) voltak. (MOL E. 177 - 18. t. - 15. sz. p. 23., 24., 25., 48. sz. p. 220.) MMT 5. i. m. 1.: 130. 8. A szerződés nem került elő, de utalás történik a Gyurcsányi család levéltárának Mágócsyakra vonatkozó elenchusában: „417. Contractus Joannis Mágócsy, cum Pestiensibus fabris Lignariis initus, respectu parandi Altaris ad cultum Ecclesiae Ratotensis sputantis de Ao 1745." MOL E. 177 - 18. t. -38. sz. p. 201., valamint: „136. 1745 26 May. Contractus vigorc cujus Magister Pestiensis Arcularius erga sumtus Joannis Magótsy, ad Ecclesiam Ratótensem Magnam aram pro 470. fnis. semet exstructurum obligato." MOL E. 177 - 18. t. - 50. sz. p. 224. v. 9. „142. 1745 Junii Joannes Magótsy ad Ecclesiam Ratótensem catedram pro 60 fnis fieri curat." MOL E. 177 - 18. t. - 50. sz. p. 224. v. - „410. Circa praeparationem Ambonis ad Ecclesiam ratoth deserviturae, cum fabro lignaris in ita per Joannem Magótsy accorda de Ao 1745." MOL E. 177 -18. t. - 37. sz. p. 200. v. 10. Az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek közül az első az 1742-es, amely említést tesz a Sződ leányegyházaként működő rátóti egyházközségről, de a templomról nem számol be. Váci Egyházmegyei Levéltár. Visitationes Canonicae. Liber V. 1733-1773. (MOL Mikrofilmtár, 23358. tekercs.) Az 1743as alapkőletételre, az 1746-os benedikálásra és 1760-as felszentelésre vonatkozóan ld. MMT 5. i. m. 2.: 378. Az 1828-as egyházlátogatási jegyzőkönyv 1746-os alapkőletételt említ (Váci Egyházmegyei Levéltár. Visitationes Canonicae. Liber VIII. - MOL Mikrofilmtár, 23367. tekercs), ennek ellentmondanak a Gyurcsányi levéltár oltárállításra vonatkozó adatai, ld. a 8. jegyzetet.
