Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek
„...Magister Pestiensis arcularius...ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram..." A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek GRANASZTÓINÉ GYÖRFFY KATALIN Ki volt a vácrátóti római katolikus templom főoltárának pesti asztalosmestere és ki faragta az oltárhoz a szobrokat? Aggházy Mária 1 a főoltár két szobrán, Evangélista Szt. Jánoson és Szt. Annán, Conti Lipót Antal 2 pesti szobrász és kőfaragómesterjellegzetes stílusjegyeit fedezte fel. Bizonyítani kívánjuk, hogy valóban Conti az alkotója a szép, arányos főoltár szobrainak, s válaszolni arra a kérdésre: tekinthetjük-e őt a kecses, mozgalmas, színes mellékoltárok mesterének is? A főoltár (1. kép), a Mária neve- és Szt. Anna-mellékoltár (4-5. kép) nemrég befejeződött restaurálása 3 lehetőséget adott a szobrok és faragványok közelebbi vizsgálatára, de a mesterkérdés - barokk oltáraink többségéhez hasonlóan - itt sem oldható meg egyértelműen. A vácrátóti oltárok esetében ugyanavval a problémával állunk szemben, mint amellyel a magyarországi barokk oltároknál oly gyakran találkozunk, a mester, vagy mesterek és a műhelyben a modellek után dolgozó segédek faragványait sokszor alig lehet megkülönböztetni egymástól. Vácrátóton nehezíti a művek attribuálását, hogy Conti Lipót Antal feltételezett tevékenységével egy időben, valószínűleg Hebenstreit József is közreműködött az oltárok elkészítésében, tehát már korábban is dolgozott a templomban, mint 1780, amikor a homlokzat fülkéibe vázlatrajzokkal és szerződéssel bizonyíthatóan szobrait készítette. 5 A barokk szobrászat e két kiemelkedő alakja Vácrátóton is egyszerre volt jelen, kézjegyük megkülönböztetése az oltárokon itt is sok nehézséget okoz, hasonlóan más pesti és Pest környéki templomban végzett munkáikhoz. 0 „Magister Pestiensis arcularius" vonatkozhatott-e e két mester közül valamelyikre, vagy ki lehetett az asztalos, aki a két szobrásszal együtt dolgozott? 1745. május 26-án Mágócsy János 7 - aki 1742-től Rátóton birtokos és 1743-tól építteti a falu plébániatemplomát - szerződést kötött 8 egy pesti asztalosmesterrel a templom főoltárának elkészítésére 470 forintért, s még ugyanabban az évben június 14-én a szószék felállításához 60 forintot adományozott. 1 ' A Sződ filiájaként működő rátóti egyház plébániatemplomának alapkövét 1743-ban tették le, megáldására 1745. szeptember 29-én, felszentelésére 1760. június 1-én került sor. 10 Tornyát 1744-ben és 1746-ban javították." Az 1754-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a teljes búcsújoggal rendelkező Szentháromság-főoltár, a Nepomuki Szt. János-oltár a szentély mellett az evangéliumi oldalon, és a Mária mennybevitele-oltár a leckeoldalon festett és mindennel felszerelt, ugyanakkor a hajó déli falánál elhelyezkedő Szt. Anna-oltár és az északi falnál álló Mária neve-oltár festetlen, tehát befejezetlen. 12 1760-ban a templom összes berendezési tárgyával együtt felszentelésre méltó állapotban volt. Az egyházlátogatások alkalmával megjegyzik, hogy a templom szép és elegáns, ami a kegyúr bőkezűségének köszönhető. 13 Mágócsy János 1760 után bekövetkezett halálát követően fia Mágócsy Mihály is sokat költött
